Sajtóközlemények

2018. december 12.: A SPHERE bolygóvadász műszer egyik új alrendszerének tesztelése során az ESO Nagyon Nagy Távcsövének csillagászai minden korábbit, köztük még a Hubble-űrtávcsövet is felülmúlóan éles felvételt készítettek az R Aquariiról. A fotó megdöbbentő részleteket tár fel a kettőscsillag tagjainak különleges viszonyáról.

2018. december 5.: Az Európai Déli Obszervatórium Chilében, a Paranal-hegyen működő megfigyelőállomásáról sikeresen elvégezték a SPECULOOS program első megfigyeléseit. A SPECULOOS elsődleges célja közeli ultrahűvös csillagok és barna törpék körül keringő Föld-méretű bolygók kimutatása lesz.

2018. november 19.: Az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope, VLT) VISIR műszere egy csodálatos képet készített egy újonnan felfedezett hármas csillagrendszerről. Becenevén Apep – ugyanis egy ősi egyiptomi istenségről kapta a nevét – talán a valaha talált első olyan csillag, amelyik a közeljövőben gammakitörést produkál.

2018. november 14.: A Naphoz legközelebbi egyedülálló csillagnak egy legalább 3,2 földtömegű bolygója van – egy ún. szuperföld. A fényt éppen csak kapó fagyott világot napjaink egyik legnagyobb, sok földi távcsövet – köztük az ESO HARPS bolygóvadász műszerét is – bevonó észlelési kampányában találták. Az újonnan felfedezett planéta a második legközelebbi ismert exobolygó, a Barnard-csillag pedig az égbolt leggyorsabban mozgó csillaga.

2018. november 6.: A csillagászok az ALMA távcsőrendszer felvételei és az ESO VLT MUSE spektrográfjának adatai alapján egy fekete lyuk által működtetett grandiózus gázszökőkutat azonosítottak az Abell 2597 galaxishalmaz legfényesebb galaxisában. A hatalmas kozmikus szökőkutat ki- és beáramló gázok alkotják. Ilyen teljes áramlási ciklust egyetlen rendszeren belül korábban még nem figyeltek meg a kutatók.

2018. október 31.: Az ESO rendkívül érzékeny GRAVITY nevű műszere újabb bizonyítékkal támasztja alá a jó ideje felmerült feltételezést, miszerint a Tejútrendszer középpontjában egy szupernagy tömegű fekete lyuk rejtőzik. A legfrissebb megfigyelések a fénysebesség 30%-ával mozgó gázcsomókat mutattak ki az eseményhorizont közelében húzódó körpályán. Ez az első alkalom, hogy a soha vissza nem térés fekete lyukat körülvevő határához ilyen közel észlelték anyag jelenlétét. Ez továbbá az eddigi legrészletesebb megfigyelés egy fekete lyuk közvetlen közelében mozgó anyagról.

2018. október 24.: Az ESO VLT távcsőegyüttesének FORS2 műszere az NGC 2467 katalógusjelű – néha Halálfej-köd néven is emlegetett – aktív csillagkeletkezési területet észlelte. A felvétel az ESO Kozmikus Gyöngyszemek programjának keretében készült, amely a tudományos adatok gyűjtésére nem alkalmas ritka időszakok hasznosítását tűzte ki célul: a tétlen várakozás helyett az ESO távcsöveivel ilyenkor lenyűgöző képeket készítenek a déli égbolt csodáiról.

2018. október 17.: Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő VIMOS műszer segítségével egy nemzetközi csillagászcsoport hatalmas égitest-csoportot fedezett fel a korai világegyetemben. Ezt a Hüperiónnak keresztelt galaxis proto-szuperhalmazt új megfigyelések és archív mérések alapos átvizsgálása révén mutatták ki. Ez az eddigi legnagyobb méretű és tömegű képződmény ilyen távol és ilyen távoli múltban — mindössze 2 milliárd évvel az ősrobbanás után.

2018. október 1.: Az ESO VLT távcsőegyüttesének MUSE műszerével végzett mélyészlelések távoli galaxisok körüli hatalmas kozmikus hidrogénraktárak létezésére utalnak. A MUSE kivételes érzékenysége lehetővé tette a halvány hidrogénfelhők Lyman-alfa-sugárzása utófényének közvetlen detektálását, csaknem az egész égbolt láthatatlan izzásának felfedését.

2018. szeptember 26.: Szeptember 26-án John Halligan T.D., képzésért, innovációért, kutatásért és fejlesztésért felelős ír miniszter és Xavier Barcons, az ESO főigazgatója aláírta a csatlakozási megállapodást, melynek köszönhetően Írország csatlakozik az Európai Déli Obszervatóriumhoz (ESO, European Southern Observatory), a világ legproduktívabb csillagászati obszervatóriumához. Az ESO örömmel várja, hogy üdvözölhesse Írországot és együtt dolgozhasson az ország csillagászaival és iparával a csillagászat élvonalának fejlesztésében.

2018. szeptember 12.: Az ESO Nagyon Nagy Távcsövén működő FORS2 műszer a maga teljes pompájában örökítette meg az NGC 3981 jelű spirálgalaxist. A felvételt az ESO Kozmikus Gyöngyszemek (Cosmic Gems) nevű megfigyelési programja keretében készítették. Ebben a programban olyankor használják a távcsöveket, amikor a körülmények nem teszik lehetővé a tudományos megfigyeléseket. E látványos felvételek elkészítésével tökéletesen kihasználják az ESO távcsöveit.

2018. szeptember 5.: Az úttörő ATTRACT kezdeményezés világszínvonalú kutatólaboratóriumokat és üzleti szakértőket köt össze, hogy olyan európai innovációs ökoszisztémát hozzon létre, ami felgyorsítja a piacátformáló technológiák fejlesztését és piacra kerülésüket. A kezdeményezés, amiben az ESO is partner, 170 áttörést jelentő, piaci potenciállal rendelkező detektor- és képrögzítő ötletet fog támogatni, a célok között szerepel új detektor-technológiára és képrögzítésre épülő termékek, szolgáltatások, vállalatok és munkahelyek teremtése is.

2018. augusztus 29.: Az éjszakai égbolt egyik legnagyobb és legfényesebb ködéről, a Carina-ködről az ESO chilei Paranal Obszervatóriumában működő VISTA távcsővel készítettek gyönyörű felvételt. Az infravörös tartományban észlelő VISTA a ködöt kitöltő forró gázon és sötét poron áthatolva csillagok miriádjait mutatja meg nekünk, éppen most születetteket és a haláltusájukat vívókat is.

2018. augusztus 8.: Seregnyi ragyogó galaxis népesíti be az ESO 2,6 méteres, az égboltot a látható fény tartományában feltérképező csúcstechnológiájú VLT Égboltfelmérő Távcsövével készített felvételt. A felvételen mindenfelé elszórva látható galaxisok tanulmányozásával a csillagászok rengeteg finom részletet tudhatnak meg a galaxisok szerkezetéről.

2018. július 30.: A csillagászok az ALMA és NOEMA műszerekkel először mutattak ki egyértelműen radioaktív molekulákat a csillagközi térben. A molekula radioaktív tagja az alumínium egyik izotópja. A megfigyelések azt mutatják, hogy ez az izotóp két csillag ütközése nyomán szóródott szét a világűrben, aminek a nyomán kialakult a CK Vulpeculae jelű csillagmaradvány. Most először találtak ilyen elemet közvetlen úton, és úgy, hogy annak forrását is azonosítani tudták. Korábban csillagközi radioaktív anyagot csak a gamma-sugárzása révén sikerült érzékelni, ám annak pontos forrását nem tudták feltárni.

2018. július 26.: Az ESO Nagyon Nagy Távcsövével végzett megfigyelések elsőként mutatták ki egy csillagnak a Tejútrendszer középpontjában helyet foglaló szupernagy tömegű fekete lyuk rendkívül erős gravitációs terében való mozgásában jelentkező, az Einstein általános relativitáselmélete által előrejelzett anomáliákat. Ezek a régóta várt eredmények az ESO chilei távcsöveivel 26 éve végzett megfigyeléssorozat megkoronázását jelentik.

2018. július 18.: Az ESO Nagyon Nagy Távcsöve (Very Large Telescope – VLT) elkészítette első felvételeit az adaptív optikájának egy új, lézertomográfiai üzemmódjában. A tesztfelvételeken a Neptunusz bolygó, csillaghalmazok és egyéb égitestek láthatóak. Az úttörő MUSE műszer kis látómezejű üzemmódjában a GALACSI adaptív optikai modullal dolgozott együtt. Az új technika révén a légkör különböző magasságaiban kialakuló turbulenciák hatása jobban kiküszöbölhető. Így ma már a látható fény tartományában a földfelszínről élesebb felvételek rögzíthetőek, mint a világűrből a NASA/ESA Hubble-űrtávcsövével. A megdöbbentően éles képalkotást a MUSE spektroszkópiai képességeivel kombinálva az égitestek tulajdonságainak minden korábbinál részletesebb vizsgálatát teszik lehetővé a csillagászok számára.

2018. július 11.: Az ESO VLT távcsőegyüttesével végzett új megfigyelések teljes pompájában mutatják az RCW 38 katalógusjelű csillaghalmazt. A fenti felvétel a HAWK-I kamera GRAAL adaptív optikai rendszerének tesztelése során készült. Rendkívüli részletességgel tárja elénk az RCW 38-at és a halmazt övező fényesen ragyogó gázfelhőket a fiatal csillaggyülekezet sziporkázó magját átszövő sötét porkacsokkal együtt.

2018. július 4.: 2019. július 2-án a természet leglenyűgözőbb jelensége lesz látható Chilében, az ESO La Silla Obszervatóriumában – egy teljes napfogyatkozás. Mivel ez a jelenség ritkán fordul elő – a legközelebbi 212 év múlva lesz látható La Sillából - az ESO megfigyelési kampányt és ismeretterjesztő programokat szervez a helyszínen, hogy a nagyközönség megtapasztalhassa ezt a látványos jelenséget. Jegyek vásárolhatók 2018. július 6. péntek 13:00 órától.

2018. július 2.: Az ESO VLT bolygóvadász műszere, a SPHERE elsőként készített egyértelmű képfelvételt egy fiatal csillag körüli porkorongban éppen születőben lévő bolygóról. A születőben lévő bolygó rést nyitott a nagyon fiatal PDS 70 jelű csillag körüli, a kísérő keletkezéséhez is anyagot szolgáltató gáz- és porkorongban. Az adatok szerint a bolygó légkörében felhők is úsznak.