eso2202hu — Tudományos közlemények

Újabb bolygót találtak a Naphoz legközelebbi csillag körül

2022. február 10.

Az Európai Déli Obszervatórium chilei Nagyon Nagy Távcsövével (ESO VLT) gyűjtött adatok alapján egy csillagászcsoport újabb bolygót azonosított a Naprendszerhez legközelebbi csillag, a Proxima Centauri körül. A jelölt a rendszer harmadikként detektált tagja, és a csillag körül keringő eddig felfedezett bolygók közül a legkisebb tömegű, de a Földének mindössze negyedét kitevő értékkel az eddigi összes exobolygó között is a legkisebb tömegűek között van.

„A találat jelzi, hogy legközelebbi csillagszomszédunk környezete érdekes világok gyűjtőhelye, további vizsgálatok és jövendő felfedezések terepe” – magyarázza João Faria, az Instituto de Astrofísica e Ciências do Espaço (Portugália) kutatója, az Astronomy & Astrophysics folyóiratban ma megjelent tanulmány vezető szerzője. A Proxima Centauri a Naphoz legközelebbi csillag, távolsága alig valamivel több négy fényévnél.

Az új, Proxima d jelű bolygó kb. négymillió kilométer távolságban járja körbe a Proxima Centaurit, ami kisebb, mint a Nap–Merkúr-távolság tizede. A csillag és annak lakhatósági zónája között kering a Proxima Centauri körül, egy kör megtételéhez mindössze öt napra van szüksége. (Egy csillag körüli lakhatósági zóna az a terület, ahol egy kőzetbolygó felszínén a víz tartósan cseppfolyós halmazállapotban lehet.)

A csillag két másik bolygóját már korábban ismertük: a Földdel összemérhető tömegű Proxima b 11 naponként kerüli meg a csillagot, mégpedig annak lakhatósági zónájában, míg a Proxima c jelű bolygójelölt jóval hosszabb, ötéves periódusú pályán teszi ugyanezt.

A Proxima b-t néhány évvel ezelőtt fedezték fel az ESO 3,6 méteres távcsövén működő HARPS műszer mérései alapján. Az eredményt 2020-ban meg is erősítették, amikor az ESO VLT új, pontosabb műszerével, az ESPRESSO-val (Echelle SPectrograph for Rocky Exoplanets and Stable Spectroscopic Observations) is megfigyelték a Proxima rendszerét. Ezek az újabb VLT-észlelések jelezték először, hogy a rendszerben lehet egy öt nap keringési idejű bolygó is. A jel azonban annyira gyenge volt, hogy a csoportnak további megfigyeléseket kellett végeznie az ESPRESSO-val annak megerősítéséhez, hogy valóban bolygóról van szó, és nem pusztán a csillag saját változásai által okozott hatásról.

„Miután megszülettek az új észlelések, egyértelműen meg tudtuk erősíteni, hogy egy új bolygójelölttel van dolgunk” – mondja Faria. „Rendkívül izgatott voltam a kicsiny jel detektálása jelentette kihívás, és ezen keresztül a Földhöz ennyire közeli exobolygó felfedezése miatt.”

A Földének mindössze negyedét elérő tömegével a Proxima d jelenleg a legkisebb tömegű, radiálissebesség-technikával azonosított exobolygó, átadva ezzel a múltnak az L 98-59 jelű bolygórendszerben nemrég felfedezett planéta rekordját. Az eljárással azokat a piciny ingadozásokat keresik a csillag mozgásában, amelyeket a körülötte keringő bolygók gravitációs vonzása okoz. A Proxima d ilyen hatása annyira kicsi, hogy a Proxima Centauri mozgásában mindössze 40 cm/s (1,44 km/h) nagyságú sebességamplitúdót eredményez.

„Az előrelépés rendkívül jelentős” – mondja Pedro Figueira, aki az ESO ESPRESSO egyik üzemeltető kutatója Chilében. „Mutatja, hogy a radiálissebesség-technika alkalmas lehet a miénkhez hasonló kis tömegű bolygók populációjának felderítésére, amely a várakozások szerint a legnépesebb a Tejútrendszerben, és tagjai hordozhatják az általunk ismert élet valamilyen formáját.”

„Az eredmény világosan mutatja, hogy mire képes az ESPRESSO. Nagyon kíváncsi vagyok arra, mit fog még találni a jövőben” – teszi hozzá Faria.

Az idegen világok keresését célzó ESPRESSO-kutatásokat az Atacama-sivatagban jelenleg épülő ESO Rendkívül Nagy Távcső (Extremely Large Telescope, ELT) fogja kiteljesíteni, amelynek alapvető szerepe lesz majd a közeli csillagok körül keringő bolygók felfedezésében és vizsgálatában.

További információ

Az eredményeket bemutató szakcikk A candidate short-period sub-Earth orbiting Proxima Centauri” címmel az Astronomy & Astrophysics folyóiratban jelent meg (doi:10.1051/0004-6361/202142337).

A kutatócsoport tagjai: J. P. Faria (Instituto de Astrofísica e Ciências do Espaço, Universidade do Porto, Portugália [IA/UPorto], Centro de Astrofísica da Universidade do Porto, Portugália [CAUP] és Departamento de Física e Astronomia, Faculdade de Ciências, Universidade do Porto, Portugália [FCUP]), A. Suárez Mascareño (Instituto de Astrofísica de Canarias, Tenerife, Spanyolország [IAC], Departamento de Astrofísica, Universidad de La Laguna, Tenerife, Spanyolország [IAC-ULL]), P. Figueira (European Southern Observatory, Santiago, Chile [ESO-Chile], IA-Porto), A. M. Silva (IA-Porto, FCUP) M. Damasso (Osservatorio Astrofisico di Torino, Olaszország [INAF-Turin]), O. Demangeon (IA-Porto, FCUP), F. Pepe (Département d’astronomie de l’Université de Genève, Svájc [UNIGE]), N. C. Santos (IA-Porto, FCUP), R. Rebolo (Consejo Superior de Investigaciones Científicas, Madrid, Spanyolország [CSIC], IAC-ULL, IAC), S. Cristiani (INAF - Osservatorio Astronomico di Trieste, Olaszország [OATS]), V. Adibekyan (IA-Porto), Y. Alibert (Physics Institute of University of Bern, Svájc), R. Allart (Department of Physics, and Institute for Research on Exoplanets, Université de Montréal, Kanada, UNIGE), S. C. C. Barros (IA-Porto, FCUP), A. Cabral (Instituto de Astrofísica e Ciências do Espaço, Faculdade de Ciências da Universidade de Lisboa, Portugália [IA-Lisboa], Faculdade de Ciências da Universidade de Lisboa, Portugália [FCUL]), V. D’Odorico (OATS, Institute for Fundamental Physics of the Universe, Trieste, Olaszország [IFPU], Scuola Normale Superiore, Pisa, Olaszország) P. Di Marcantonio (OATS), X. Dumusque (UNIGE), D. Ehrenreich (UNIGE), J. I. González Hernández (IAC-ULL, IAC), N. Hara (UNIGE), J. Lillo-Box (Centro de Astrobiología (CAB, CSIC-INTA), Depto. de Astrofísica, Madrid, Spanyolország), G. Lo Curto (European Southern Observatory, Garching bei München, Németország [ESO], ESO-Chile) C. Lovis (UNIGE), C. J. A. P. Martins (IA-Porto, Centro de Astrofísica da Universidade do Porto, Portugália), D. Mégevand (UNIGE), A. Mehner (ESO-Chile), G. Micela (INAF - Osservatorio Astronomico di Palermo, Olaszország), P. Molaro (OATS), IFPU), N. J. Nunes (IA-Lisboa), E. Pallé (IAC, IAC-ULL), E. Poretti (INAF - Osservatorio Astronomico di Brera, Merate, Olaszország), S. G. Sousa (IA-Porto, FCUP), A. Sozzetti (INAF-Turin), H. Tabernero (Centro de Astrobiología, Madrid, Spanyolország [CSIC-INTA]), S. Udry (UNIGE) és M. R. Zapatero Osorio (CSIC-INTA).

Az Európai Déli Obszervatórium (ESO) a világ összes tudósa számára lehetővé teszi az Univerzum titkainak mindenki javát szolgáló kutatását. A legkorszerűbb földfelszíni obszervatóriumokat tervezi, építi és üzemelteti, amelyek segítségével a csillagászok nem csak izgalmas kérdésekre keresik a válaszokat, de egyre több érdeklődőt vonnak a csillagászat bűvkörébe is, mindezt széles nemzetközi együttműködés keretében. Az 1962-ben kormányközi szervezetként létrejött ESO ma 16 tagállam támogatásával működik. Ezek Ausztria, Belgium, a Cseh Köztársaság, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO főhadiszállása, látogatóközpontja és planetáriuma, az ESO Supernova Németországban, München közelében, míg a távcsövek a világ legjobb feltételeket kínáló észlelőhelyeinek egyikén, a chilei Atacama-sivatagban működnek. Az ESO három észlelőhelyet tart fenn, ezek La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon működik a Nagyon Nagy Távcső (VLT) és annak interferométere (VLTI), valamint két égboltfelmérő távcső, az infravörös hullámhossztartományban dolgozó VISTA és a látható tartományban érzékeny VLT Égboltfelmérő Távcső. Szintén a Paranalon fogja elhelyezni és üzemeltetni az ESO a Déli Cserenkov Távcsőrendszert (CTAS), a világ legnagyobb és legérzékenyebb gammasugárzás-obszervatóriumát. Nemzetközi partnereivel együttműködésben az ESO két, a milliméteres és a szubmilliméteres tartományban érzékeny berendezést is üzemeltet, az APEX antennát és az ALMA antennarendszert a Chajnantor-fennsíkon. Paranal közelében, a Cerro Armazones csúcson pedig már épül a világ „égre néző legnagyobb szeme”, az ESO Rendkívül Nagy Távcső (ELT). Az összes telephely napi működésének támogatását, valamint a kapcsolattartást a chilei partnerekkel és a társadalommal az ESO santiagói irodái segítik Chile fővárosában.

Linkek

·      Szakcikk

·      Képek a VLT-ről

·      Tudjon meg többet az ESO Rendkívül Nagy Távcsövéről!

·      Újságíróknak: Iratkozzon fel, hogy már az embargó alatt saját nyelvén olvashassa a közleményeinket!

·      Kutatóknak: Van érdekes eredménye? Küldje el nekünk!

Kapcsolat

João Faria
Instituto de Astrofisica e Ciências do Espaço, Faculdade de Ciências, Universidade do Porto
Porto, Portugal
Telefon: +351 226 089 855
E-mail: joao.faria@astro.up.pt

Pedro Figueira
ESO and Instituto de Astrofísica e Ciências do Espaço
Santiago, Chile
Telefon: +56 2 2463 3074
E-mail: pedro.figueira@eso.org

Nuno Santos
Instituto de Astrofisica e Ciências do Espaço, Faculdade de Ciências, Universidade do Porto
Porto, Portugal
E-mail: nuno.santos@astro.up.pt

Mario Damasso
INAF – Osservatorio Astrofisico di Torino
Turin, Italy
Telefon: +39 339 1816786
E-mail: mario.damasso@inaf.it

Alejandro Suárez Mascareño
Instituto de Astrofísica de Canarias
Tenerife, Spain
Telefon: +34 658 778 954
E-mail: asm@iac.es

Baptiste Lavie
Département d’astronomie de l’Université de Genève
Genève, Switzerland
Telefon: +41 22 379 24 88
E-mail: baptiste.lavie@unige.ch

Bárbara Ferreira
ESO Media Manager
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6670
Mobil: +49 151 241 664 00
E-mail: press@eso.org

Connect with ESO on social media

Ez az ESO eso2202 sz. sajtóközleményének fordítása

A sajtóközleményről

Közlemény száma:eso2202hu
Név:Proxima Centauri, Proxima d
Típus:Milky Way : Star : Circumstellar Material : Planetary System
Facility:Very Large Telescope
Instruments:ESPRESSO
Science data:2022A&A...658A.115F

Képek

Művészi elképzelés a Proxima d-ről (közeli)
Művészi elképzelés a Proxima d-ről (közeli)
Művészi elképzelés a Proxima d-ről (szélesebb látómező)
Művészi elképzelés a Proxima d-ről (szélesebb látómező)
A Proxima Centauri a déli Centaurus csillagképben
A Proxima Centauri a déli Centaurus csillagképben
Az égbolt az alfa Centauri és a Proxima Centauri körül (feliratozott)
Az égbolt az alfa Centauri és a Proxima Centauri körül (feliratozott)

Videók

Ultrakönnyű bolygót találtak a szomszédban (ESOcast Light 250)
Ultrakönnyű bolygót találtak a szomszédban (ESOcast Light 250)