eso2019hu — Képrovat

A kísérteties Halálfej-köd az ESO felvételén

2020. október 30.

Egy régóta halott csillag fátyolos maradványai a Cet gyomrában – mintha csak egy halálfej lebegne a világűr végtelenjében. Ez az ESO Nagyon Nagy Távcsövének (Very Large Telescope – VLT) lenyűgözően részletes felvétele a vérvörös árnyalatokban játszó, baljós nevű Halálfej-ködről. Ez a képződmény az első olyan ismert planetáris köd, amelynek közepén egy kettőscsillag van, és a rendszerhez egy harmadik, távolabbi csillag is tartozik.

Az NGC 246 néven is ismert Halálfej-köd a Földtől 1600 fényévre található, a Cet csillagkép irányában. Egy Naphoz hasonló csillag élete végén jött létre, amikor az öreg korában ledobta külső gázrétegeit, fedetlenül hagyva csupasz magját, egy fehér törpecsillagot. Ez a csillagmaradvány a köd közepén megfigyelhető szoros kettőscsillag egyik tagja.

Noha a Halálfej-ködöt már évszázadok óta ismerik a csillagászok, azt csupán az ESO VLT távcsövével 2014-ben tett felfedezése óta tudják róla, hogy a fehér törpe a kísérője mellett a köd mélyébe ágyazott rendszerben egy harmadik csillag is megbújik. Ez a harmadik, a felvételülnkön nem látható komponens egy halvány vörös törpecsillag a fehér törpétől mindössze a Föld–Nap-távolság (csillagászati egység) ötszázszorosára található. A fehér és vörös törpék párt alkotva keringenek egymás körül, míg a távolabbi csillag e kettőtől 1900 csillagászati egység távolságban kering a rendszer közös tömegközéppontja körül. E három csillag együttesen egy hierarchikus hármas rendszert alkot, és az NGC 246 az első ismert planetáris köd, amelynek középpontjában ilyen különleges csillagrendszer található.

Az ESO chilei Atacama-sivatagban működő VLT távcsőrendszerének FORS2 műszerével rögzített friss felvételén a csillagászok szándékosan csak bizonyos, a hidrogénhez és oxigénhez kapcsolódó keskeny hullámhossztartományokat örökítettek meg. Ezeknek a gázoknak a fénye segít feltárni a képződmény gazdag kémiai és fizikai szerkezetét. A felvétel vörös komponense a hidrogén eloszlását mutatja, míg a kék színréteg az oxigén koncentrációját szemlélteti a Halálfej-ködben.

A felvétel az ESO Kozmikus Gyöngyszemek programjának keretében készült. Ennek a tudománynépszerűsítő és ismeretterjesztő kezdeményezésnek érdekes és látványos égitestek megörökítése a célja. A program az ESO távcsöveit használja ki olyankor, amikor a körülmények nem alkalmasak tudományos munkára. Ennek ellenére a felvételek később esetleg tudományos kutatásokban is felhasználhatóak lehetnek, ezért ezeket az ESO a Tudományos Archívumában megőrzi, és minden csillagász számára elérhetővé teszi.

További információ

Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelő helyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb, látható hullámhossztartományban üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső, az infravörös hullámhossztartományban működő VISTA és az optikai tartományban érzékeny VLT Égboltfelmérő Távcső. Szintén a Paranalon fogja elhelyezni és üzemeltetni az ESO a Déli Cserenkov Távcsőrendszert (CTAS), a világ legnagyobb és legérzékenyebb gammasugárzás-obszervatóriumát. Az ESO vezető résztvevő az ALMA együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39 méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.

Linkek

• Az ESO Kozmikus Gyöngyszemek programja
• Fotók a VLT-ről
• Kutatóknak: van egy érdekes története? Csináljunk belőle ESO-bejelentést!

Kapcsolat

Bárbara Ferreira
ESO Public Information Officer
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6670
Mobil: +49 151 241 664 00
E-mail: pio@eso.org

Connect with ESO on social media

Ez az ESO eso2019 sz. sajtóközleményének fordítása