eso2017hu — Szervezeti közlemények

Az ESO távcsöveivel végzett, a Tejútrendszer szupernagy tömegű fekete lyukával kapcsolatos kutatást is elismertek a 2020-as fizikai Nobel-díjjal

2020. október 6.

Reinhard Genzel és Andrea Ghez a galaxisunk centrumában helyet foglaló, Sagittarius A* nevű szupernagy tömegű fekete lyukkal kapcsolatos munkájukért megosztva kapták a 2020-as fizikai Nobel-díjat. Genzel, aki a németországi Max Planck Institut für Extraterrestrische Physik igazgatója, és csoportja az Európai Déli Obszervatórium (ESO) műszerparkjával közel harminc éve tanulmányozza a Sagittarius A*-ot.

Genzel és Ghez, aki UCLA (University of California, Los Angeles, Amerikai Egyesült Államok) professzora, a Nobel-díj felén osztozik „a galaxisunk centrumában helyet foglaló szupernagy tömegű kompakt objektum felfedezéséért”, míg a díj másik felét Roger Penrose, a University of Oxford (Egyesült Királyság) professzora érdemelte ki „annak felfedezéséért, hogy a fekete lyukak kialakulása szükségszerű következménye az általános relativitáselméletnek”.

„Gratulálunk mindhárom Nobel-díjasnak! Nagy örömünkre szolgál, hogy a galaxisunk centrumában helyet foglaló szupernagy tömegű fekete lyukkal kapcsolatos kutatásokat 2020-ban fizikai Nobel-díjjal ismerték el. Büszkék vagyunk arra, hogy az ESO által a chilei obszervatóriumaiban épített és üzemeltetett távcsövek kulcsfontosságú szerepet játszottak ebben a felfedezésben” – gratulált Xavier Barcons, az ESO főigazgatója. „Reinhard Genzelnek az ESO távcsöveivel, valamint Andrea Gheznek a hawaii Keck-teleszkópokkal végzett megfigyelései korábban elképzelhetetlen bepillantást engedtek a Sagittarius A*-ba, igazolva ezáltal Einstein általános relativitáselméletének előrejelzéseit.”

Az ESO harminc éven keresztül szoros együttműködésben dolgozott Genzellel és csapatával. Az 1990-es évek elejétől kezdődően Genzel és kutatócsoportja az ESO-val közösen olyan műszereket fejlesztett, amelyekkel követni lehetett a Tejútrendszer középpontját uraló Sagittarius A* körül keringő csillagok pályáit.

Megfigyelési kampányukat 1992-ben kezdték az ESO chilei La Silla Obszervatóriumában működő Új Technológiájú Távcső (NTT) SHARP műszerével. A csoport később az ESO Paranal Obszervatóriumában üzemelő Nagyon Nagy Távcső (VLT) különlegesen érzékeny műszereivel és a VLT Interferométer berendezéseivel, név szerint a NACO, a SINFONI, majd végül a GRAVITY műszerekkel folytatta a Sagittarius A* megfigyelését.

2008-ban, a Sagittarius A* körül keringő csillagok pályáinak 16 évnyi követése után a kutatócsoport meggyőző észlelési bizonyítékot szolgáltatott arra, hogy galaxisunk centrumában egy szupernagy tömegű fekete lyuk található. Genzel és Ghez csapata is nagy pontossággal kimérte egy kiszemelt csillag, az S2 pályáját, amely 2018 májusában járt legközelebb a Sagittarius A*-hoz. Az ESO számos műszer- és infrastrukturális fejlesztést hajtott végre a Paranalon, hogy az S2 pozíciójának és sebességének mérése a szükséges pontossággal elvégezhető legyen. A Genzel által vezetett kutatócsoport kimutatta, hogy a szupernagy tömegű fekete lyukat megközelítő csillag által kibocsátott fény hullámhossza a vörös felé tolódott el – ez a gravitációs vörösödés néven ismert effektus –, ezzel elsőként igazolta az Einstein-féle általános relativitáselmélet egyik előrejelzését egy szupernagy tömegű fekete lyuk közelében. 2020 elején pedig azt is bejelentették, hogy megfigyelték az S2 szupernagy tömegű fekete lyuk körüli „táncát”, pályájának rozettára hasonlító alakját, az Einstein által szintén megjósolt ún. Schwarzschild-precessziót.

Genzel és csapata részt vesz az ESO-nak a chilei Atacama-sivatagban jelenleg épülő Rendkívül Nagy Távcsövére szánt műszerek fejlesztésében is, amelyek lehetővé teszik majd, hogy a szupernagy tömegű fekete lyukhoz még közelebbi térrészeket vizsgálhassanak.

További információ

Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelő helyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb, látható hullámhossztartományban üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső, az infravörös hullámhossztartományban működő VISTA és az optikai tartományban érzékeny VLT Égboltfelmérő Távcső. Szintén a Paranalon fogja elhelyezni és üzemeltetni az ESO a Déli Cserenkov Távcsőrendszert (CTAS), a világ legnagyobb és legérzékenyebb gammasugárzás-obszervatóriumát. Az ESO vezető résztvevő az ALMA együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39 méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.

Linkek

·      A 2020-as fizikai Nobel-díj

Kapcsolat

Bárbara Ferreira
ESO Public Information Officer
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6670
E-mail: pio@eso.org

Connect with ESO on social media

Ez az ESO eso2017 sz. sajtóközleményének fordítása

A sajtóközleményről

Közlemény száma:eso2017hu
Név:Black hole, Sagittarius A*, Sgr A*
Típus:Unspecified : People : Scientist
Facility:New Technology Telescope, Very Large Telescope, Very Large Telescope Interferometer
Instruments:GRAVITY, NACO, SINFONI

Képek

A Tejútrendszer központja
A Tejútrendszer központja
Reinhard Genzel professzor a Paranal Obszervatóriumban
Reinhard Genzel professzor a Paranal Obszervatóriumban
Lézernyaláb hatol a Tejútrendszer centrumának irányába
Lézernyaláb hatol a Tejútrendszer centrumának irányába
A Tejútrendszer szívében helyet foglaló fekete lyuk körül keringő csillagok pályái
A Tejútrendszer szívében helyet foglaló fekete lyuk körül keringő csillagok pályái
Az S2 pályája a Tejútrendszer centrumában helyet foglaló fekete lyuk körül
Az S2 pályája a Tejútrendszer centrumában helyet foglaló fekete lyuk körül

Videók

Az általános relativitáselmélet tesztelése a Galaxis középpontjában - összeállítás
Az általános relativitáselmélet tesztelése a Galaxis középpontjában - összeállítás