eso2003hu — Képrovat

A halványuló Betelgeuze felszínéről készítettek felvételt az ESO távcsövével

2020. február 14.

A csillagászok az ESO Nagyon Nagy Távcsövével (Very Large Telescope – VLT) készítettek felvételt a jelenleg példátlanul halvány Betelgeuze vörös szuperóriás csillagról az Orion csillagképben. A csillag felszínét megmutató friss felvételen nem csak a halványulás, de az égitest alakváltozása is megfigyelhető.

A Betelgeuze világítótoronyként segíti a csillagnézők eligazodását az éjszakai égbolton. A csillag azonban az elmúlt év vége felé szokatlan halványulásba kezdett. E sorok írásakor fényessége mindössze 36%-a korábbi fényerejének. Ekkora fényváltozás már szabad szemmel is könnyen észlelhető. Mind az amatőrcsillagászok, mind a hivatásos kutatók különleges érdeklődéssel igyekeznek többet megtudni a példátlan esemény hátteréről.
 
A belga Leuveni Egyetemen dolgozó Miguel Montargès csillagász által vezetett kutatócsoport december óta figyeli a szuperóriás csillagot az ESO Nagyon Nagy Távcsövével, hogy megfejtsék a halványulás pontos okát. A megfigyelési kampány egyik első felvétele egy lenyűgöző, friss felvétel a Betelgeuze felszínéről, amelyet tavaly rögzítettek a távcső SPHERE műszerével.
 
A kutatócsoport történetesen 2019 januárjában, a halványulás kezdete előtt is készített felvételt ugyanerről a csillagról ugyanezzel a műszerrel, így egy előtte-utána felvételpárral is rendelkeznek a csillagászok. A látható fény hullámhossztartományában készült képek megmutatják a csillag fényessége mellett az alakjában bekövetkezett változásokat is.
 
A csillagászat iránt érdeklődő nagyközönséget leginkább az a kérdés foglalkoztatja, hogy ez a halványulás vajon a Betelgeuze előbb-utóbb mindenképp várható felrobbanásának előjele-e. Mint minden vörös szuperóriás, egy nap a Betelgeuze is szupernóvaként fogja végezni. Ám a csillagászok szerint most még nem ennek a kataklizmának a kibontakozását látjuk. A csillagászok kevésbé szenzációs magyarázatokat tartanak valószínűnek a SPHERE felvételeken is látható fényesség- és alakváltozásokra. „A jelenleg vizsgált két lehetséges forgatókönyv egyike szerint a felszín egy különösen erős csillagaktivitás miatt halványul. A másik magyarázat szerint egy, az irányunkba kidobott porfelhő nyeli el a csillag fényének jelentős részét” – magyarázza Montargès [1]. – „Természetesen még nem tudunk mindent a vörös szuperóriás csillagokról, és a vizsgálataink is folyamatban vannak, így bennünket is érhetnek meglepetések.
 
Montargès és csapata a chilei Cerro Paranal-hegyen működő VLT segítségével vizsgálják a tőlünk 700 fényévre lévő csillagot, és keresik a halványulás okát. „Az ESO Paranal Obszervatóriuma egyike azon kevés létesítménynek, ahonnan lehetséges a Betelgeuze felszínének lefényképezése” – teszi hozzá Montargès. Az ESO VLT műszerei a látható és közeli infravörös fényben is működnek, így nem csak a Betelgeuze felszínét, de az azt körülvevő anyagfelhőt is vizsgálhatják velük a kutatók. „Csak így deríthetjük ki, mi is történik valójában a csillaggal.
 
A VLT VISIR műszerével is készítettek egy új felvételt 2019 decemberében, amely láthatóvá teszi a Betelgeuze körüli anyagfelhő infravörös fénykibocsátását. Ezeket a megfigyeléseket a franciaországi Párizsi Obszervatóriumban dolgozó Pierre Kervella vezetésével készítették. Kervelláék ezzel a műszerrel a hőkamerák által is érzékelt hullámhossztartományban készítettek képeket. A VISIR felvételén látható, lángnyelvekre emlékeztető porfelhők akkor keletkeztek, amikor a csillag anyagának egy részét visszajuttatta a csillagközi térbe.
 
A csillagászatot népszerűsítő szövegek gyakran hangsúlyozzák, hogy 'mindannyian csillagporból vagyunk', de vajon honnan jön ez a csillagpor?” – vezeti be mondandóját Emily Cannon, a Leuveni Egyetem doktorandusz hallgatója, aki vörös szuperóriás csillagok SPHERE felvételeit elemzi. – „Életük során a Betelgeuze és a hozzá hasonló vörös szuperóriások hatalmas mennyiségű poranyagot hoznak létre és szórnak ki a világűrbe, már jóval azelőtt is, hogy szupernóvává válnának. A modern megfigyelési technikáink több száz fényév távolságból is lehetővé teszik ezeknek a csillagoknak a minden korábbinál részletesebb vizsgálatát. Ez lehetőséget nyújt a számunkra a tömegvesztést kiváltó, ma még ismeretlen okok feltárására.

Megjegyzés

[1] A Betelgeuze szabálytalan alakú felszínét hatalmas konvektív cellák tagolják, amelyek mozognak, felfúvódnak és összehúzódnak. A csillag ráadásul pulzál is, a működő szívhez hasonlóan lüktet, és periodikusan változtatja a fényességét is. A Betelgeuze konvektív és pulzációs eredetű változásait együttesen csillagaktivitásnak nevezzük.

További információ

A kutatócsoport tagjai: Miguel Montargès (Institute of Astronomy, KU Leuven, Belgium), Emily Cannon (Institute of Astronomy, KU Leuven, Belgium), Pierre Kervella (LESIA, Observatoire de Paris - PSL, Franciaország), Eric Lagadec (Laboratoire Lagrange, Observatoire de la Côte d'Azur, Franciaország), Faustine Cantalloube (Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), Joel Sánchez Bermúdez (Instituto de Astronomía, Universidad Nacional Autónoma de México, Mexico City, Mexikó, és Max-Planck-Institut für Astronomie, Heidelberg, Németország), Andrea Dupree (Center for Astrophysics | Harvard & Smithsonian, USA), Elsa Huby (LESIA, Observatoire de Paris - PSL, Franciaország), Ryan Norris (Georgia State University, USA), Benjamin Tessore (IPAG, Franciaország), Andrea Chiavassa (Laboratoire Lagrange, Observatoire de la Côte d'Azur, Franciaország), Claudia Paladini (ESO, Chile), Agnès Lèbre (Université de Montpellier, Franciaország), Leen Decin (Institute of Astronomy, KU Leuven, Belgium), Markus Wittkowski (ESO, Németország), Gioia Rau (NASA/GSFC, USA), Arturo López Ariste (IRAP, Franciaország), Stephen Ridgway (NSF’s National Optical-Infrared Astronomy Research Laboratory, USA), Guy Perrin (LESIA, Observatoire de Paris - PSL, Franciaország), Alex de Koter (Astronomical Institute Anton Pannekoek, Amsterdam University, The Netherlands & Institute of Astronomy, KU Leuven, Belgium), Xavier Haubois (ESO, Chile).
 
A VISIR felvétel egy NEAR tudományos bemutató megfigyelés keretében készült. A NEAR (Near Earths in the AlphaCen Region) a VISIR továbbfejlesztése, egy időkorlátos kísérlet.
 
Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort  egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése fókuszál annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelőhelyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb látható hullámhosszakon üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső. A világ legnagyobb égboltfelmérő teleszkópja, a VISTA az infravörös hullámhossztartományban működik, míg a VLT Égboltfelmérő Távcső az optikai hullámhosszak legnagyobb dedikált égboltfelmérő műszere. Az ESO vezető résztvevő az ALMA-együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39-méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.

Linkek

Kapcsolat

Miguel Montargès
FWO [PEGASUS]² Marie Skłodowska-Curie Fellow / Institute of Astronomy, KU Leuven
Leuven, Belgium
Telefon: +32 16 32 74 67
E-mail: miguel.montarges@kuleuven.be

Emily Cannon
Institute of Astronomy, KU Leuven
Leuven, Belgium
Telefon: +32 16 32 88 92
E-mail: emily.cannon@kuleuven.be

Pierre Kervella
LESIA, Observatoire de Paris - PSL
Paris, France
Telefon: +33 0145077966
E-mail: pierre.kervella@observatoiredeparis.psl.eu

Bárbara Ferreira
ESO Public Information Officer
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6670
Mobil: +49 151 241 664 00
E-mail: pio@eso.org

Connect with ESO on social media

Ez az ESO eso2003 sz. sajtóközleményének fordítása

A sajtóközleményről

Közlemény száma:eso2003hu
Név:Betelgeuse
Típus:Milky Way : Star : Evolutionary Stage : Red Supergiant
Facility:Very Large Telescope
Instruments:SPHERE, VISIR

Képek

A Betelgeuze a SPHERE felvételén 2019 decemberében
A Betelgeuze a SPHERE felvételén 2019 decemberében
A Betelgeuze a SPHERE felvételén 2019 januárjában
A Betelgeuze a SPHERE felvételén 2019 januárjában
A Betelgeuze a halványulás előtt és után
A Betelgeuze a halványulás előtt és után
A Betelgeuze porfelhői a VISIR felvételén
A Betelgeuze porfelhői a VISIR felvételén
A bolyhos Betelgeuze (fantáziarajz jelölésekkel)
A bolyhos Betelgeuze (fantáziarajz jelölésekkel)
A Betelgeuze az Orion csillagképben
A Betelgeuze az Orion csillagképben

Videók

ESOcast 217 Light: A halványuló Betelgeuze felszínéről készített felvételt az ESO távcsöve
ESOcast 217 Light: A halványuló Betelgeuze felszínéről készített felvételt az ESO távcsöve
Ráközelítés a Betelgeuze csillagra
Ráközelítés a Betelgeuze csillagra
A Betelgeuze a halványulás előtt és után – animáció
A Betelgeuze a halványulás előtt és után – animáció
A Betelgeuze környezetétől a felszínéig
A Betelgeuze környezetétől a felszínéig

Tekintse meg