eso1916hu — Képrovat

Űrperec

Csillagikrek születnek a kavargó porból és gázból szőtt fészekben

2019. október 4.

A csillagászok az ALMA rádiótávcső-hálózat segítségével rendkívül nagy felbontású felvételt készítettek két, fiatal csillagot tápláló gázkorongról, amelyek egy perechez hasonló formájú, kavargó gázból és porból szőtt fészekben fejlődnek. E látványos jelenséget megfigyelve többet tudhatunk meg a csillagok korai életszakaszáról és a kettőscsillagok születésének körülményeiről.

A [BHB2007] 11 katalógusjelű rendszerben két csillagkezdeményt találták a kutatók. Ők a Pipa-ködhöz tartozó Barnard 59 nevű sötét csillagközi köd legfiatalabb lakói. A korábbi megfigyelések csak a kettős rendszer külső régióinak szerkezetét tudták feltárni. Most azonban az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózatnak köszönhetően a németországi Max-Planck-Institut für extraterrestrische Physik (MPE) munkatársai a képződmény belső tartományát is képesek voltak megfigyelni.
 
Két kompakt forrást látunk. Ezeket a fiatal csillagok körüli anyagbefogási korongokként értelmezzük” – világít rá a kutatást vezető Felipe Alves, az MPE munkatársa. A fiatal csillagokat övező anyagbefogási korongok gázból és porból állnak. Ezen keresztül hizlalja az anyag a születőben lévő csillagot. „E korongok akkorák, mint a Naprendszer fő kisbolygóöve, a közöttük lévő távolság pedig a Nap–Föld távolság huszonnyolcszorosa” – folytatja Alves.
 
A két anyagbefogási korongot egy jóval nagyobb korong öleli körül. Ebben 80 Jupiternek megfelelő tömegű anyag található. Ezt a képződményt spirális porsávok bonyolult hálózata alkotja, perec alakba rendeződve. „Igazán fontos eredmény ez” – hangsúlyozza Paola Caselli, a kutatócsoport tagja, az MPE igazgatója és az Asztrokémiai Kutatóközpont vezetője. – „Most először fényképeztük le egy fiatal kettőscsillag-rendszer szerkezetét az őket tápláló korongokkal és az azokat összekapcsoló anyagsávokkal. Ez lényeges részletekben pontosítja a jelenlegi csillagkeletkezési modelljeinket.
 
Az újszülött csillagokat a nagyobbik korongból két lépésben begyűjtött anyag gyarapítja. Az első lépésben az anyag az egyes csillagok saját korongjaiba áramlik, miközben csodaszép íveket rajzol. Ezek láthatóak az ALMA új felvételén. Az adatok elemzéséből az is kiderült, hogy a képen alul látható kisebb tömegű, ám fényesebb korongból több anyag jut a hozzá tartozó központi csillagra. Az anyagbefogás második lépésében hullik az anyag a csillagot közvetlenül körülölelő korongból a születőben lévő égitestre. „Azt gondoljuk, hogy ez a két lépésben történő anyagbefogás hatással van a kettős rendszer dinamikájára a növekedés fázisában” – fejti ki Alves. – „Még ha az új megfigyelések ígéretes egyezést mutatnak is az elméleteinkkel, további fiatal kettős rendszereket kell még részletes vizsgálatnak alávetnünk, hogy jobban megértsük ezek keletkezését.

További információ

Az itt ismertetett kutatási eredményeket a Science tudományos folyóiratban 2019. október 3-án megjelent szakcikkben részletezik a szerzők.
 
A kutatócsoport tagjai: F. O. Alves (Asztrokémiai Kutatóközpont, Max-Planck-Institut für extraterrestrische Physik, Garching, Németország), P. Caselli (Asztrokémiai Kutatóközpont, Max-Planck-Institut für extraterrestrische Physik, Németország), J. M. Girart (Institut de Ciències de l’Espai, Consejo Superior de Investigaciones Científicas, Spanyolország és Institut d’Estudis Espacials de Catalunya, Spanyolország), D. Segura-Cox (Asztrokémiai Kutatóközpont, Max-Planck-Institut für extraterrestrische Physik, Garching, Németország), G. A. P. Franco (Departamento de Física, Instituto de Ciências Exatas, Universidade Federal de Minas Gerais, Brazília), A. Schmiedeke (Asztrokémiai Kutatóközpont, Max-Planck-Institut für extraterrestrische Physik, Garching, Németország) és B. Zhao (Asztrokémiai Kutatóközpont, Max-Planck-Institut für extraterrestrische Physik, Garching, Németország).
 
Az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) az európai ESO, az Amerikai Egyesült Államokbeli U.S. National Science Foundation (NSF) és a japán National Institutes of Natural Sciences (NINS) együttműködésében, a Chilei Köztársasággal közösen valósult meg. Az ALMA működését a tagállamai részéről az ESO, az NSF együttműködésben a kanadai National Research Council of Canada-val (NRC), a taiwani National Science Council of Taiwan (NSC) és a NINS együttműködésben a taiwani Academia Sinica-val (AS) és a Korea Astronomy and Space Science Institute-tal (KASI) finanszírozza. Az ALMA építését és működtetési feladatait a tagállamai részéről az ESO, Észak-Amerika részéről az Associated Universities, Inc. (AUI) által fenntartott National Radio Astronomy Observatory (NRAO), valamint Kelet-Ázsia részéről a National Astronomical Observatory of Japan (NAOJ) látja el. A Joint ALMA Observatory (JAO) irányítja az ALMA építését, az üzembehelyezését és működtetését.
 
Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort  egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése fókuszál annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelőhelyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb látható hullámhosszakon üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső. A világ legnagyobb égboltfelmérő teleszkópja, a VISTA az infravörös hullámhossztartományban működik, míg a VLT Égboltfelmérő Távcső az optikai hullámhosszak legnagyobb dedikált égboltfelmérő műszere. Az ESO vezető résztvevő az ALMA-együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39-méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.

 

Linkek

Kapcsolat

Felipe Alves
Center for Astrochemical Studies — Max Planck Institute for Extraterrestrial Physics
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 30000 3897
E-mail: falves@mpe.mpg.de

Mariya Lyubenova
ESO Head of Media Relations
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6188
E-mail: pio@eso.org

Connect with ESO on social media

Ez az ESO eso1916 sz. sajtóközleményének fordítása

A sajtóközleményről

Közlemény száma:eso1916hu
Név:Barnard 59, [BHB2007] 11, Pipe Nebula
Típus:Milky Way : Nebula : Type : Star Formation
Facility:Atacama Large Millimeter/submillimeter Array
Science data:2019Sci...366...90A

Képek

Űrperec
Űrperec
A Pipa-köd szipkája
A Pipa-köd szipkája
Barnard 59 – egy sötét köd a Kígyótartó csillagképben
Barnard 59 – egy sötét köd a Kígyótartó csillagképben

Videók

ESOcast 208 Light: Űrperec
ESOcast 208 Light: Űrperec
Animáció két egymás körül keringő anyagbefogási korongról
Animáció két egymás körül keringő anyagbefogási korongról

Tekintse meg