eso1914hu — Képrovat

A Nagy Magellán-felhő, ahogyan a VISTA látja

2019. szeptember 13.

Az ESO VISTA teleszkópja az egyik legközelebbi galaxisszomszédunkról, a Nagy Magellán-felhőről készített magával ragadó képet. A VISTA egyedülálló részletességgel tanulmányozza ezt a galaxist és a testvérét a Kis Magellán-felhőt. Ez a felmérés lehetővé teszi a csillagászok számára, hogy nagyon sok csillagot megfigyeljenek, amely a csillagfejlődés, galaktikus dinamika és változócsillagok tanulmányozására teremt új lehetőségeket.

A Nagy Magellán-felhő (LMC) egyike a legközelebbi galaxisszomszédainknak, amely közel 163 ezer fényévnyire van a Földtől. Testvérével, a Kis Magellán-felhővel együtt a Tejútrendszer legközelebbi törpe kísérőgalaxisai közé tartoznak. Az LMC különböző csillagkonglomerációknak is otthon ad, és a csillagászok számára ideális laboratórium a galaxisok kialakulásának folyamatának tanulmányozására.

Az ESO VISTA teleszkópja egy évtizede végez megfigyeléseket erről a két galaxisról. A most bemutatott kép azon számos felmérés egyikének eredménye, amelyet a csillagászok ezzel a távcsővel végeztek. Ezek közül az egyik a VISTA Magellán-felhők (VMC) felmérőprogram, amelynek az a fő célja, hogy elkészítsék a Nagy és Kis Magellán-felhők csillagkeletkezési történetének, valamint a 3D-s szerkezetének térképét.

Ennek a képnek a létrejöttében a VISTA kulcsfontosságú, mivel az eget közeli infravörös tartományban vizsgálja. Ez lehetővé teszi, hogy azokon a porfelhőkön is keresztüllásson, amelyek eltakarják a galaxis egyes részeit. Ezek a felhők akadályt jelentenek a látható fény számára, viszont átlátszóak azokban a hosszabb hullámhosszú tartományokban, amelyekben a VISTA is megfigyeléseket végez. Ennek eredményeképpen sokkal több egyedi csillag figyelhető meg a galaxis közepén. A csillagászok közel 10 millió egyedi csillagot elemeztek részletesen a Nagy Magellán-felhőben, és a legmodernebb csillagmodellek felhasználásával határozták meg korukat [1]. Azt találták, hogy a fiatalabb csillagok a galaxis több spirálkarjában is nyomon követhetőek.

A Nagy Magellán-felhő évezredeken át elkápráztatta a déli féltekén élőket, de az európaiak számárára ismeretlen volt egészen a nagy földrajzi felfedezések koráig. A ma ismert neve visszavezet minket Ferdinand Magellanhoz, aki 500 évvel ezelőtt kezdte először körbehajózni a Földet. Az expedíció feljegyzései az európaiak számára számos új helyet és dolgot tárt fel. A kutatás és felfedezés szelleme nagyon is él a mai csillagászok munkájában, beleértve a VMC felmérő csapatát, akiknek a megfigyelései vezettek ehhez a magával ragadó képhez az LMC-ről.

Megjegyzés

[1] A csillagmodellek lehetővé teszik a csillagászok számára, hogy megállapítsák, hogy születnek és pusztulnak el a csillagok, betekintést engedve olyan tulajdonságaikba, mint a koruk, tömegük és hőmérsékletük.

További információ

A csillagok analízise, amelyeket ez a kép mutat a "The VMC Survey - XXXIV. Morphology of Stellar Populations in the Magellanic Clouds" címmel a Monthly Notices of the Royal Astronomical Society folyóiratban jelent meg.

Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése fókuszál annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelőhelyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb látható hullámhosszakon üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső. A világ legnagyobb égboltfelmérő teleszkópja, a VISTA az infravörös hullámhossztartományban működik, míg a VLT Égboltfelmérő Távcső az optikai hullámhosszak legnagyobb dedikált égboltfelmérő műszere. Az ESO vezető résztvevő az ALMA-együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39-méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.

Linkek

· A tudományos publikáció

· Képek a VISTA-ról

Kapcsolat

Maria-Rosa Cioni
Leibniz-Institut für Astrophysik Potsdam (AIP)
Potsdam, Germany
Telefon: +49 331 7499 651
E-mail: mcioni@aip.de

Mariya Lyubenova
ESO Head of Media Relations
Garching bei München, Germany
Telefon: +49 89 3200 6188
E-mail: pio@eso.org

Connect with ESO on social media

Ez az ESO eso1914 sz. sajtóközleményének fordítása

A sajtóközleményről

Közlemény száma:eso1914hu
Név:Large Magellanic Cloud
Típus:Local Universe : Galaxy : Type : Irregular
Facility:Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy
Instruments:VIRCAM

Képek

A Nagy Magellán-felhő a VISTA szemével
A Nagy Magellán-felhő a VISTA szemével
A Nagy Magellán-felhő érdekességei
A Nagy Magellán-felhő érdekességei
A Nagy Magellán-felhő
A Nagy Magellán-felhő

Videók

ESOcast 206 Light: a VISTA leleplezi a Nagy Magellán-felhőt
ESOcast 206 Light: a VISTA leleplezi a Nagy Magellán-felhőt
Nagyítás a Nagy Magellán-felhőre
Nagyítás a Nagy Magellán-felhőre
A Nagy Magellán-felhő összehasonlítása infravörös és látható fényben
A Nagy Magellán-felhő összehasonlítása infravörös és látható fényben
A Tarantula-köd összehasonlítása infravörös és látható fényben
A Tarantula-köd összehasonlítása infravörös és látható fényben
A Nagy Magellán-felhő pásztázása
A Nagy Magellán-felhő pásztázása

Tekintse meg