eso1912hu — Szervezeti közlemények

A La Silla 50. évfordulójának csúcspontja: a teljes napfogyatkozás

Látogatók az ESO első obszervatóriumának népszerűsítő programján

2019. július 3.

Július 2-án egy napfogyatkozás totalitási sávja haladt át az ESO La Silla Obszervatóriumán. A ritka csillagászati esemény az ESO első obszervatóriuma megalapításának éppen 50. évfordulójára esett. Az 1969-ben megnyitott La Silla Obszervatórium a csillagászati kutatás élvonalába emelte Európát, és azóta is figyelemre méltó eredményeket ér el. Ezer látogató, köztük a Chilei Köztársaság elnöke utazott el a távoli obszervatóriumba, hogy szemtanúja legyen a különleges együttállásnak.

Chilei idő szerint 16 óra 40 perckor a Hold eltakarta a Napot, és egy teljes napfogyatkozás volt látható egy közel 150 kilométer széles sávban Chile északi részén, így az ESO La Silla Obszervatóriumából is, amely idén működésének éppen fél évszázados évfordulóját ünnepli.

Az ESO együttműködve a chilei kormánnyal népszerűsítő kampányt indított, amelynek keretében az érdeklődők magából a La Silla Obszervatóriumból figyelhették meg a ritka [1] jelenséget. Ezer látogató léphetett be az obszervatórium területére, köztük több mint 30 középiskolás és 30 idős lakos La Serenából, La Higuerából és Coquimboból, az obszervatórium melletti településekről.

Chile egész területéről is érkeztek La Sillába diákok. Őket a chilei Oktatási Minisztériummal közösen szervezett verseny során választották ki. A diákoknak egy levelet kellett írniuk, amelyben elmagyarázzák, miért érdekli őket a tudomány és különösképpen a csillagászat. A győztesek szülői kísérettel ingyenes utazást nyertek a La Sillába.

Az eseményre a nemzetközi és a helyi média képviselőit is meghívták, amit 60-an el is fogadtak. Ráadásképpen az ESO online is közvetítette a napfogyatkozást.

Az ESO Ismeretterjesztő Hálózat (ESO Science Outreach Network, ESON) tagországaiból érkezett 300 jelentkezésből nyolc közösségimédia-felhasználót választottak ki, hogy vegyenek részt a második #MeetESO programban, egy közösségi médiás összejövetelben az ESO-nál. Tapasztalataikat a Twitteren és az Instagramon, valamint saját csatornáikon osztják meg a világgal. A La Silla Obszervatórium 50. évfordulója alkalmából szervezett pályázat, a #LaSilla50Years keretében az ESO tagországaiból egy ember szintén lehetőséget kapott, hogy Chilébe utazzon az obszervatóriumba.

„A világ minden tájáról érkeztek emberek Chilébe, abban a reményben, hogy páratlan látványban lesz részük, ahogy a Hold a Föld és Nap között elhaladva majdnem két percre éjszakává változtatja a nappalt.” – magyarázza Claudio Melo, az ESO chilei képviselője. „A látogatók jutalma a romlatlan chilei égbolt volt és a tökéletes kilátás a napfogyatkozásra.”

A számos látogatóhoz csatlakozott a Chilei Köztársaság elnöke, Sebastián Piñera is, akit az ESO főigazgatója, Xavier Barcons üdvözölt.

„Nagyon örülünk, hogy az elnök úr csatlakozott hozzánk La Sillánál ezen a különleges napon.” – mondta Xavier Barcons. „A napfogyatkozás La Silla 50. évfordulójára esett, jó alkalom ez arra, hogy Chile és az ESO közötti erős és termékeny kapcsolatot ünnepeljük. La Silla rendkívül fontos szerepet játszik az európai és chilei csillagászat fejlődésében, a chilei csillagászok pedig rendszeresen használják saját tudományos kutatásaikhoz La Silla távcsöveit.”

La Silla az 1960-as évek óta az ESO erős bástyája. Az ESO itt üzemelteti a világ két legtermékenyebb négyméteres kategóriájú teleszkópját.

A 3,58 méteres Új Technológiájú Teleszkóp (New Technology Telescope, NTT) teljesen új irányokat jelölt ki a távcsőtervezésben és -építésben, és ez volt a világon az első távcső, amelynél a főtükör alakját számítógéppel vezérelve szabályozták. Az aktív optikának nevezett eljárást az ESO fejlesztette ki, és ma már a világ szinte összes nagy távcsövénél alkalmazzák.

Jelenleg a 3,6 méteres ESO-teleszkópon működik a világ legkiválóbb exobolygó-kereső műszere, a High Accuracy Radial velocity Planet Searcher (nagy pontosságú radiális sebességgel bolygót kereső, HARPS) páratlan pontosságú spektrográf.

A chilei elnök élvezettel tekintette meg La Silla létesítményeit. „Csillagpor vagyunk” – kiáltott fel az elnök az esemény alatt. „A mai napon Chile a világ csillagászati fővárosa, ezért ma a La Silla Obszervatóriumban lenni igazán különleges.”

Az obszervatórium szokásos csillagászati személyzete is a helyszínen tartózkodott, hogy újszerű módon használják fel a megfigyelőközpont berendezéseit. Hét tudományos és népszerűsítő projektet hajtottak végre a napfogyatkozás alatt. Néhányhoz a La Silla már meglévő távcsöveit használták, így az NTT- hez, az ExTrA-hoz, a TAROT-hoz és a REM-hez míg másokhoz ideiglenes berendezéseket állítottak össze. A napfogyatkozások alatt végzett tudományos megfigyelések hosszú múltra tekintenek vissza, ideértve az általános relativitáselméletet igazoló, 100 évvel ezelőtti kísérletet.

A részleges napfogyatkozás chilei idő szerint 15:23:50-kor kezdődött, a totalitás pedig 1 perc 52 másodpercig tartott La Silla területén, chilei idő szerint 16:39:23 és 16:41:15 között. A részleges napfogyatkozási fázis röviddel napnyugta előtt, chilei idő szerint 17:47:16-kor ért véget.

Mivel maga a napfogyatkozás késő délutánra esett, a nap többi részében a látogatók különböző programok széles skálájáról válogathattak, La Silla teleszkópjainak megtekintésétől, az izgalmas beszélgetéseken és zenei programokon át egészen a műhelyfoglalkozásokig.

„A teljes napfogyatkozás olyan lélegzetelállító élmény, amely örökre velünk marad. A mai események kedves emlékeit La Silla vendégeinek szíve őrzi meg. Páratlan pillanat volt ez egy egyedülálló obszervatórium történetében.” – összegezte Xavier Barcons.

A legutóbbi teljes napfogyatkozás La Sillából a 16. század végén volt látható, a következőre pedig egészen 2231-ig kell várni.

Megjegyzés

[1] A teljes napfogyatkozás ritka jelenség, egy-egy helyszínen átlagosan 360 évente fordul csak elő.

További információ

Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése fókuszál annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelő helyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb látható hullámhosszakon üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső. A világ legnagyobb égboltfelmérő teleszkópja, a VISTA az infravörös hullámhossztartományban működik, míg a VLT Égboltfelmérő Távcső az optikai hullámhosszak legnagyobb dedikált égboltfelmérő műszere. Az ESO vezető résztvevő az ALMA-együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39-méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.