A Tejút az ELT helyszíne felett

A hét képe a Rendkívül Nagy Távcső építési helyszíne feletti éjszakai égboltot mutatja. Csodálatosan ragyogó csillagok tömege és a Tejút ködös sávja is jól kivehető a terület felett. Fényszennyezéstől szinte teljesen mentes helyen kell lennünk ahhoz, hogy a Tejutat ennyire szembetűnően láthassuk – ilyen például a chile Cerro Armazones csúcs –, ráadásul akkor, amikor holdfény sincs, vagy csak nagyon kevés.

Az ELT a „világ legnagyobb égre néző szeme” lesz, amikor 2025 végén megkezdi működését. 39 méteres főtükrével az optikai és infravörös tartományban fog kutatni más csillagok körül keringő új, főleg a Földhöz hasonló exobolygók után. Az ELT képes lesz csillagászati „archeológiai” kutatásokra is, amelyek alapján megválaszolhatjuk azt az alapvető kérdést, hogyan alakultak ki és fejlődtek a bolygók, az első csillagok, galaxisok és a fekete lyukak.

Az ELT talán legizgalmasabb tudományos célja annak a gyorsulásnak közvetlen megmérése, amellyel az Univerzum tágul. Már hosszú évtizedek óta tudjuk, hogy az Univerzum tágul, azaz a galaxisok közötti távolságok folyamatosan nőnek. Ma úgy véljük, ez a tágulás gyorsuló, a gyorsulás mértékének közvetlen meghatározása pedig nagy előrelépést jelentene az Univerzum megértésének folyamatában.

A felvétel az ESO Kozmikus Gyöngyszemek programjának keretében készült, amelynek célja, hogy az ESO távcsöveivel érdekes, vizuálisan látványos objektumokról rögzítsenek az oktatási és népszerűsítő tevékenységben felhasználható képeket. A program során azokat az időszakokat használják ki, amikor a körülmények miatt a távcsövek nem tudnak tudományos célú észleléseket végezni. Nem elképzelhetetlen azonban, hogy az ekkor gyűjtött adatok mégis alkalmasak lehetnek akár tudományos célokra is, ezért azokat az ESO archívumán keresztül a szakcsillagászok számára is elérhetővé teszik.