Azon műholdak eloszlásának sematikus rajza, amelyek adott időben adott helyről láthatóak lennének

A diagram azt illusztrálja, hogy egy közepes földrajzi szélességen elhelyezkedő megfigyelő a Föld körül keringő flották műholdjainak csak egy töredékét látná. Számára a műholdak akkor válnak láthatóvá, ha a horizontja fölé kerülnek és a Nap meg is világítja azokat. A legtöbb műhold a horizont alatt helyezkedik el és/vagy a Föld árnyékába merül, amely az éjszaka előrehaladtával adott észlelő elől az égbolt egyre növekvő részét takarja el.