Jupiter-élesítés

Ez a lenyűgöző felvétel az infravörös tartományban készült 2008. augusztus 17-én éjszaka az ESO VLT-távcsőegyüttesén installált műszerprototípussal, a MAD-del (Multi-Conjugate Adaptive Optics Demonstrator). A hamisszínes kép több, összesen 20 perc expozíciós idejű felvételből állt össze, amelyeket három szűrőn (2 mikron, 2,14 mikron és 2,16 mikron) keresztül rögzítettek. A képpel elért szögfelbontás 90 milliívmásodperc az egész bolygókorongon, amely rekordnak számított a Föld felszínéről készített hasonló képekkel összehasonlítva. Az adott felbontás azt jelenti, hogy az óriásbolygó felszínén 300 km-es részletek már megkülönböztethetők. A Nagy Vörös Folt nem látható a képen, mivel az az észlelés során a bolygó másik oldalán tartózkodott. Az észlelések infravörös hullámhosszakon történtek, ahol erős a hidrogén és a metán elnyelése. Ez magyarázza azt, hogy a színek miért különböznek attól, ahogyan a Jupitert az optikai tartományban általában látjuk. Az említett elnyelés miatt a fény csak a nagy magasságú ködpáráról tud visszaverődni, a mélyebben fekvő felhőkről nem. Ez a ködpára a Jupiter troposzférájának nagyon stabil felső rétegében húzódik, ahol a nyomás 0,15 és 0,3 bar között van. A stabil régióban gyenge a keveredés, így az apró ködrészecskék méretüktől és kihullási sebességüktől függően napokig vagy akár évekig is megmaradhatnak. A Jupiter pólusainak közelében megfigyelhető magasabb, ködös sztratoszférikus fénylést (világoskék területek) a bolygó erős mágneses tere által csapdába ejtett részecskékkel történő kölcsönhatás okozza.