Közlemények

2019. november 14.: Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont különleges programmal bővíti idei téli kínálatát, az Időutazás – dióhéjban c. bemutatóval. A decemberben mindössze négy alkalommal műsorra kerülő előadás a tér, az idő és az energia szélsőségeivel megismertető utazásra invitál, amelynek során választ kapunk például a következő kérdésekre: Hogyan viszonyultak az ősi kultúrák az éjszakai égbolt látványához? Hogyan változott meg ez a kapcsolat az Európai Déli Obszervatórium legmodernebb távcsöveinek hatására? Milyen mítoszok, történetek kötődtek az égbolthoz régen, és milyenek ma? Az egyórás planetáriumi műsor alatt hagyjuk, hogy lenyűgözzön bennünket az Univerzum csendes varázsa, ahogyan azt évezredeken át tette az ősi kultúrákban és vallásokban, és teszi ma is, köszönhetően példűul az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászainak és mérnökeinek. A különleges planetáriumi műsor 2019. december 1. és 22. között tekinthető meg. Helyfoglalás ezen a linken. Az emberiséget mindig elbűvölték az égi jelenségek, akár a minden nap új reményt hozó napfelkelte volt az egy hosszú tél ...

2019. november 12.: Már lehet helyet foglalni az ESO Szupernóva planetárium 2020 első félévi műsoraira. Elindult az elektronikus helyfoglalás az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont 2020 első félévi, február és június közötti összes, már meghirdetett műsorára. 2020-ban új planetáriumi műsorokat is bemutatunk a központban, de azokat külön jelentjük majd be, amint a programba kerülnek. A hírlevelünkre feliratkozók az elsők között értesülhetnek a különleges eseményekről és új műsorainkról. A planetáriumi műsorokra a belépő személyenként 5 euró, a tárlatvezetésekre pedig 8 euró/fő. Az esti nyilvános események belépődíjai változók, ezekről a programból lehet tájékozódni. Januárban (egészen pontosan 2019. december 23. és 2020. január 31. között) a központ karbantartás és az előttünk álló évre történő felkészülés miatt zárva lesz. A nagyközönség 2020. február 1-től látogathatja újra a központot. A nyitáskor mindenkit szeretettel várunk Az élő Univerzum c. állandó kiállításunk új elemeinek megtekintésére. Ilyenek például azok a kamerák, amelyek megmutatják, hogy különböző hullámhosszakon hogyan láthatnánk a világot, de ...

2019. november 5.: Az ESO jelentős lépést tett annak érdekében, hogy zöldebbé tegye forradalmian új földi bázisú távcsövét. Jövőre az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének (ELT) helyet adó területen egy napelemerőművet és egy áramátalakító állomást telepítenek, amelyeket két évvel később helyeznek majd üzembe. A chilei Antofagasta közelében, a Cerro Armazones csúcson épülő ESO ELT esetében az egyik legnagyobb kihívás az áramszolgáltatás „tiszta” és magas rendelkezésre állású megoldása. Mivel a távcső helye közel van olyan területekhez, amelyeket bolygónkon a legtöbb napenergia ér, a feladat megoldható az elektromos hálózatra csatlakoztatott áramátalakító rendszer és a központi áramszolgáltatástól független napelemerőmű üzembe helyezésével és üzemeltetésével. A mai napon az ESO a SAESA társasággal aláírta a két létesítmény megépítésére és működtetésére vonatkozó szerződést. Az áramátalakító rendszer magas rendelkezésre állású elektromos áramot fog szolgáltatni, mégpedig 100 százalék tartalék kapacitással és a karbantartások alatt is belépő redundáns készenléti egységgel. Napközben a távcsövek áramellátásához a napelemerőmű szolgáltat megújuló energiát. A napelemfarm Antofagasta környékének ...

2019. november 4.: Elektronikus és nyomatott formában is megjelent a Tudomány az Iskolában című ingyenes magazin legújabb száma. Ez a természettudományos tárgyakat oktató európai tanároknak szóló folyóirat naprakész információkkal szolgál a legújabb tudományos eredményekről, a tanításhoz szükséges segédanyagokról, tudományos oktatási programokról, valamint inspiráló tudósokkal készült interjúkat, könyvajánlókat és számos más hasznos anyagot is közöl. Célja, hogy segítse a tudományos oktatást, bátorítsa a kommunikációt a tanárok, tudósok és az európai természettudományos oktatás többi résztvevője között. Az aktuális szám tartalmából: az egyik cikkből választ kapunk arra kérdésre, hogy a növények vajon szenvednek-e az időeltolódástól, betekintést nyerhetünk Európa egyik legnagyobb laboratóriumának színfalai mögé , hogy megismerhessünk a különböző feladatköröket, melyek az életet megváltoztató kutatást teszik lehetővé, valamint az EIRO szekció híreiben áttekintést kapunk az ESA űrkutatási kihívásairól az új tanévre. A bemutatott oktatási tevékenységek között van egy látványos kísérlet egy vegyület tapasztalati képletének meghatározására, egy feladat a különböző fényvédő krémek hatékonyságának tesztelésére, valamint egy praktikus útmutató ...

2019. október 28.: Vajon Pac-man éppen be akarja kapni a Holdat, vagy a VLT egyik kiegészítő távcsövével készített és találomra választott fotó szerepel az ESO 2020-as naptára címlapjának képén? Az ESOshopban már megvásárolható naptár 12 képet tartalmaz – egy válogatást a Világegyetemről és az elképesztő chilei tájon sorakozó teleszkópjainkkal készített legjobb képeinkből –, és ez a naptár társunk lesz egész éven át. Március hónapban a lélegzetelállító Tejútnak az égre néző legnagyobb szem, az ESO Extremely Large Telescope helye felett húzódó látványát élvezheti. Csak képzelje el, hogyan fog kinézni ez a hely 2025-ben, amikor az óriási, majdnem 40 méter átmérőjű távcső elkészül, hogy leleplezze számunkra a Világegyetem néhány olyan titkát, amely csak ilyen méretű eszköz segítségével lehetséges. A júliusi képen az ESO La Silla Obszervatóriumából is megfigyelhető 2019-es teljes napfogyatkozás fázisai szerepelnek. E ritka eseménynek éppen az obszervatórium 50. évfordulóján lehettünk szerencsés szemtanúi. Szeptemberben egy fekete lyukról készült legelső felvételen csodálkozhat el, e kép ...

2019. október 23.: A legutóbbi chilei események következtében több szolgáltatás is akadozik az országban (közlekedési gondok, repülőjáratok törlése), ami néhány chilei város hétköznapi működésére is kihat. Az ESO szoros figyelemmel kíséri a helyzetet, és intézkedéseket hozott annak érdekében, hogy továbbra is biztosítsa munkatársai és látogatói kényelmét. Sajnos a Chilébe tartó és a Chilén belüli utazások csak korlátozott mértékben valósulhatnak meg, és ez hatással lehet az ESO vitacurai tevékenységére, illetve La Silla, Paranal és az APEX működtetésére is.

2019. október 22.: 2019. július 2-án teljes napfogyatkozás volt látható az ESO chilei La Silla Obszervatóriumából, az Atacama-sivatagból. A teljes napfogyatkozás ritka esemény, egy-egy helyszínen átlagosan 360 évente fordul elő, és nagy hatással van azokra, akik szemtanúi lehetnek. Még ritkábban fordul elő, hogy egy teljes napfogyatkozás egy működő obszervatóriumból legyen látható, így különleges tudományos kísérleteket tesz lehetővé. Az ESO ezért hívott meg több mint 25 kutatót, kommunikációs szakembert és oktatót, hogy a La Silla Obszervatóriumból figyelje meg és dokumentálja az eseményt. A meghívott vendégek által végzett kísérletek olyan fantasztikus eredményekre vezettek, mint például a napkorona polarizációjának feltérképezése és spektrumának analízise. A lenyűgöző esemény megünneplésére az ESO egy új podcastot tett közzé ESOcast 209 címmel. Nézze meg, hogy újra láthassa a teljes napfogyatkozást a La Sillán, és tudja meg, hogyan használták ki a csillagászok ezt a lehetőséget arra, hogy még többet tudjanak meg legközelebbi csillagunkról. A napfogyatkozás alatt végzett kísérletekről további információkat a Messenger ...

2019. október 21.: Online letölthető az ESO negyedéves Messenger című folyóiratának legújabb száma. A kiadványban az ESO legfrissebb hírei olvashatók a csillagászati eseményektől a legfrissebb tudományos felfedezésekig. A tartalomból: Megosztott szakértői értékelés: F. Patat et al. Az M87: az Eseményhorizont Távcső eredményei és az ALMA szerepe: C. Goddi et al. A PHANGS kutatási program: E. Schinnerer et al. Teljes napfogyatkozás a La Silla felett: L. Ventura et al. Töltse le a Messengert PDF formátumban, vagy látogassa meg a Messenger honlapját, ahol hozzájuthat egy ingyenes nyomtatott példányhoz! A kiadvány az ESOshop-ban is elérhető.

2019. október 14.: Leonardo Testi, az ESO csillagásza, Patrick Hennebelle, a párizsi (Franciaország) CEA, Ralf Klessen, a Heidelbergi Egyetem (Németország), valamint Sergio Molinari, a római (Olaszország) Nemzeti Asztrofizikai Intézet munkatársa elnyerte az Európai Kutatási Tanács (ERC) 12,6 millió eurós támogatását az „ECOGAL – Galaktikus ökoszisztémánk megértése: A Tejút korongjától a csillagok és bolygók kialakulási helyeiig” című projektjük megvalósítására. A projekt egyike annak a 37 szinergiapályázatnak, amelyeket az ERC 2019-ben támogat, de az egyetlen, amely csillagászati témájú. Az ECOGAL-projektben a megfigyelő csillagászat, a numerikus asztrofizika, az eszközfejlesztés és az asztroinformatika területének élvonalában lévő négy európai kutatócsoport egyesül. Az ERC pályázati támogatásának köszönhetően nagyjából 30 új munkahely jön létre a projekt hatéves időtartamára posztdoktori ösztöndíjasok, PhD-hallgatók, valamint a támogatott kutatócsoportok más alkalmazottai számára. Az ECOGAL elsődleges tudományos célja galaxisunkban, a Tejútrendszerben jellemző csillag- és bolygókeletkezés egységes, prediktív modelljének megalkotása. A résztvevő kutatók az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) néhány nagy megfigyelési kampánya és számos kisebb ...

2019. október 10.: Október 9-én és 10-én harmadik alkalommal rendezték meg a ProChile Innovációs Vásárt, idén először Európában, Münchenben. A digitális gazdaságra összpontosítva az esemény fő célja a Chile és Németország közötti együttműködés erősítése, a további üzleti lehetőségek feltárása volt, különös tekintettel a Big Data alkalmazásokra, a logisztikára, az e-mobilitásra, a digitális egészségre, a tervezésre és az újrahasznosítható anyagokra. Az eseményen olyan jelentős cégek is képviseltették magukat mint a Microsoft, a Siemens, a BMW és az IBM, kihasználva az alkalmat, hogy bemutassák chilei innovációs projektjeiket. Az első nap során a München melletti Garchingban működő központjában található ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpontban az ESO is fogadta a rendezvény résztvevőit. Ez alkalomból az ESO főigazgatója, Xavier Barcons köszöntötte a hivatalos személyeket és a vendégeket, köztük Chile németországi nagykövetét, Cecilia MacKennát és a ProChile főigazgatóját, Jorge O’Ryant, kiemelve Chile stratégiai szerepét az élvonalbeli csillagászati kutatások támogatásában. A ProChile főigazgatója, Jorge O’Ryan Schütz a következőket mondta: „Az ...

2019. október 8.: A 2019-es fizikai Nobel-díjjal Michel Mayort és Didier Quelozt tüntették ki egy Nap típusú csillag körül keringő első exobolygó felfedezéséért. Mayor, a svájci Genfi Egyetem emeritus professzora és Queloz, a cambridge-i Cavendish Laboratórium fizikus professzora megosztva kapják a díjat James Peebles-szel, az amerikai Princeton Egyetem Albert Einstein emeritusz professzorával „az Univerzum fejlődésének és a Föld világegyetemünkben elfoglalt helyének megértéséhez való hozzájárulásukért”. „Az ESO nagyon büszke a Michel Mayor és Didier Queloz kutatóknak ítélt fizikai Nobel-díjra, amit az 51 Pegasi b és sok más azt követő exobolygó felfedezéséért, a csillagászat egy új ágazatában végzett úttörő tevékenységükért kaptak.” – nyilatkozta Xavier Barcons, az ESO főigazgatója. „Sok exobolygó felfedezésének esetében kulcsfontosságúnak bizonyult az az együttműködés, amely az ESO és tagállamainak kutatóintézetei között zajlik a legnagyobb kihívást jelentő eszközök fejlesztése terén. Különös jelentőséggel bír a HARPS az ESO 3,6 méteres teleszkópján a La Silla Obszervatóriumban, valamint a közelmúltban felszerelt ESPRESSO a Nagyon Nagy Teleszkópon ...

2019. szeptember 30.: Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont programjának legújabb eleme, az „Odaát – Naprendszeren kívüli világok keresése” című műsor bemutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az emberiség az élet idegen bolygókon felbukkanó nyomainak megtalálása érdekében tesz, hogy kideríthessük, vajon az Univerzumban az élet megjelenése szabály vagy inkább kivétel. Kíváncsi vagy arra, hogy a tudomány hogyan szárnyalta túl a képzeletet, melyik exobolygókat fedeztük fel elsőként, és hogyan keressük azokat manapság? Akkor még ma foglald le a helyedet a 2019. október 28-án német és angol nyelven induló műsorra! Az emberiség évezredeken keresztül azt gondolta, hogy a Föld a Világegyetem középpontja. Kíváncsiságunknak, képzelőerőnknek és a felfedezés vágyának köszönhetően ma már tudjuk, hogy a csillagok körül keringő bolygók egyáltalán nem kivételes objektumok a kozmoszban. A Nap is csak egy galaxisunk, a Tejútrendszer sok száz milliárd átlagos csillaga közül. A világ legnagyobb távcsöveivel egyre többet és többet tudunk meg az Univerzumról. Amit eddig találtunk, az a tudósok ...

2019. szeptember 27.: Folyamatban van az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének (ELT) alapozása a távoli Atacama-sivatagban, Chilében. Amikor elkészül, ez a távcső lesz a világ legnagyobb működő földfelszíni teleszkópja, amelynek súlya 3400 tonna lesz. Az ELT egy tetszőleges irányba állítható tükrös teleszkóp. A szerkezetben egy szegmentált, 39,3 méter átmérőjű főtükör, egy (4,2 méter átmérőjű) segédtükör, valamint egy (3,75 méter átmérőjű) harmadik tükör kap helyet. A távcső emellett az úttörő adaptív optika technológiáját is megkapja, ami segít kiigazítani a Föld légkörének képtorzító hatásait, ezáltal a képek élesebbek lesznek, mintha az űrből készültek volna. A távcső egy klasszikus kupola formájú épületben kap helyet, ez lesz a fő védőbástyája az időjárással szemben. A kupola magassága el fogja érni a 74 métert, az átmérője pedig 86 méter lesz. Mivel az ELT minden idők legnagyobb teleszkópja lesz – az, hogy hol kapjon helyet, nem volt egyszerű kérdés. Spanyolországi, chilei, marokkói és argentínai helyszínek is szóba kerültek, míg végül 2010 ...

2019. szeptember 24.: Kihirdették az Európai Unió rangos Fiatal tudósok versenyének (European Union Contest for Young Scientists - EUCYS) 2019-es nyerteseit. Az 1989 óta megrendezésre kerülő rangos EUCYS fő célja a tudomány iránt elkötelezett fiatalok közötti együttműködés és cserekapcsolatok erősítése, segítve így a tudományos és technikai pálya fiatal tehetségeinek szakmai előrejutását. Ebben az évben, a 31. alkalommal megrendezett megmérettetésen Szófiában (Bulgária) 39 országból 150 fiatal kutató vett részt. Az EUCYS 2019 döntőbizottságában 19 széleskörű tudományos tapasztalattal rendelkező szakértő bíráló vett részt. Az EUCYS 2019 versenyében a négy első helyezettnek járó díjakat Krasimir Valchev, az oktatásért és tudományért felelős bolgár miniszter és Signe Ratso, az Európai Bizottság kutatásért és fejlesztésért felelős főigazgató-helyettese adták át. Az egyenként 7000 EUR pénzjutalommal járó első díjak nyertesei: Adam Kelly (Írország): Optimised Simulation of General Quantum Circuits (Általános kvantumkörök optimalizált szimulációja) Magnus Quaade Odderschede (Dánia): The Wingtip's Influence on the Efficiency of Airplane Wings (A szárnyvégek hatása a repülőgépszárnyak ...

2019. szeptember 13.: Chris Harrison vezetésével valósult meg az az ESO program, amely keretében vakok és gyengénlátók ismerkedhetnek meg a világegyetem csodáival. A Dark Tour of the Universe – szabad fordításban Világtalanegyetem – című kiállítás valódi csillagászati megfigyelési adatokból készített tapintható háromdimenziós domborművek, valamint a világegyetem hallhatóvá tett jelenségei révén szereznek mind teljesebb élményt a látogatóknak. A műsor ősbemutatóját 2019. szeptember 13-án tartják a Brit Tudományos Fesztiválon. Az előadás az ESO chilei Nagyon Nagy Távcsövének (VLT) egén 2019. szeptember 13-án alkonyatkor megjelenő csillagok valódi pozíciói, fényességük és színük alapján generált csodálatos térhatású hangjátékkal veszi kezdetét, így a közönség hallhatja, amint az éjszakai égen sorra gyúlnak ki a csillagok. A bemutató további érdekességei között változócsillagok és összeolvadó galaxisok hangját is meghallgathatjuk, továbbá megtapinthatóak az ESO legszebb csillagászati felvételeinek háromdimenziós modelljei – köztük az első felvétel egy fekete lyukról, vagy a Tejút 360 fokos panorámafelvétele, amit az ESO egyik fotósnagykövete, Serge Brunier készített. Az egyik ...

2019. szeptember 13.: A Nemzeti Tengerészeti Múzeumban 2019. szeptember 12-én megrendezett ünnepségen jelentették be az „Az év asztrofotósa 2019” (Insight Investment Astronomy Photographer of the Year 2019) pályázat győzteseit. A felvételeket bemutató kiállítás szeptember 13-tól tekinthető meg a múzeumban. Az ESO 2016-ban csatlakozott a versenyhez egy zsűritag delegálásával, és vállalta a verseny népszerűsítését az általa elérhető csillagászközösség körében. „Az év asztrofotósa 2019” verseny abszolút győztese és a 10000 fontos pénzjutalom nyertese a magyar Francsics László. Francsics „Árnyékba borulva” című képe lenyűgözte és ámulatba ejtette a zsűri tagjait. A magyar fővárosban, Budapesten készült felvétel a 2019. január 21-i teljes holdfogyatkozás 35 fázisát örökíti meg rendkívül kreatív és művészi módon. Ed Robinson zsűritag véleménye: „Az esemény sok fázisának egyetlen felvételen, kivételes beállítási pontossággal, egyéni látásmóddal és szépséggel történő megragadását nem túlzás mesterinek nevezni. A földi légkörnek a fogyatkozás során a Hold korongjára vetődő színei nem csak művészien simogatóak, de az esemény lényegére is rávilágítanak, és ...

2019. szeptember 9.: Mint néhány hónapja beszámoltunk róla, az Eseményhorizont Távcső (EHT) Együttműködés kutatócsoportja készített elsőként felvételt egy fekete lyukról 2019 tavaszán. Ezt a teljesítményt ismerték most el a 2020-as elméleti fizikai Breakthrough-díj odaítélésével. A kimagasló tudományos eredmény eléréséhez egy, az egész Földet átszövő, nyolc különálló felszíni rádiótávcsőből felépülő hálózat összehangolt működésére volt szükség. Ezek közül kettő, az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) és az Atacama Pathfinder Experiment (APEX) az ESO partnerségével jött létre, illetve működik. A díjazottak között az ESO három jelenlegi vagy volt kutatóját is megtaláljuk. Az ALMA és APEX rádiótávcsövek [1][2] chilei elhelyezkedése kulcsfontosságú volt az áttörő eredmény elérését lehetővé tevő, minden korábbit meghaladóan nagy felbontás eléréséhez. Az ALMA antennáinak hatalmas összesített átmérője révén ez a tagműszer messze az EHT legérzékenyebb egysége, így közreműködése alapvető fontosságú volt a sikerhez. Csak az ALMA révén az EHT érzékenysége a tízszeresére növekedett. A Breakthrough Alapítvány és annak támogató alapítói, Szergej Brin, Priscilla Chan ...

2019. augusztus 27.: 2019. augusztus 25-én, 89 éves korában elhunyt az ESO leghosszabb ideig regnáló főigazgatója, Lodewijk Woltjer. Lodewijk Woltjer, sokak számára egyszerűen Lo, az ESO harmadik főigazgatója volt 1975 és 1987 között. Már azelőtt komoly elképzelései voltak az ESO jövőjét illetően, hogy elfoglalta volna a főigazgatói széket. Egyik legjelentősebb hatása az ESO-ra egy tudományos csoport felállítása volt, amely a tisztán funkcionális obszervatóriumot aktív tudományos kutatási szervezetté tette. Az ESO munkájának alapvető átalakítása és kibővítése mellett, hivatali ideje alatt Woltjer professzor számos fontos fejlesztést felügyelt. Egyebek mellett a garchingi központ felavatását, és két új tagország, Olaszország és Svájc felvételét 1982-ben. Ő írta alá a megállapodást a Max Planck Csillagászati Intézet igazgatójával a 2,2 méteres MPG/ESO teleszkóp felállításáról a La Sillán, és felügyelte a Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope, VLT) előfutárának tekintett Új Technológiájú Teleszkóp (New Technology Telescope, NTT) tervezési szakaszát és megépítésének elejét. Ezenkívül megerősítette az ESO kapcsolatait más szervezetekkel, például megállapodott ...

2019. augusztus 2.: Elektronikus és nyomtatott formában is elérhető az ingyenes Tudomány az Iskolában c. magazin legújabb száma. Ez a természettudományos tárgyakat oktató európai tanároknak szóló folyóirat naprakész információkkal szolgál a legújabb tudományos eredményekről, a tanításhoz szükséges segédeszközökről, tudományos oktatási programokról, valamint inspiráló tudósokkal készült interjúkat, könyvajánlókat és számos más hasznos anyagot is közöl. Célja, hogy segítse a tudományos oktatást, bátorítsa a kommunikációt a tanárok, tudósok és az európai természettudományos oktatás többi résztvevője között. A kémiai elemek periódusos rendszerének nemzetközi évét ünnepelve, ebben a számban megismerhetjük azokat a tudós nőket, akik hozzájárultak a periódusos rendszerhez, valamint viszatekintünk arra, hogy hogyan nézhetett volna ki korábban a periódusos rendszer. Az EIRO hírei rovatban arra invitálják az olvasókat, hogy kövessék Luca Parmitano űrhajós expedícióját az ISS-en. A bemutatott oktatási tevékenységek olyan projekteket tartalmaznak, mint kísérletek az űrtudomány néhány kulcsfontosságú elvének megértésére; kvíz a kémiai elemek tulajdonságairól; részletek arról, hogy kromatográfia segítségével hogyan lehet a levelek különböző ...

2019. augusztus 2.: Az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) főtükrének első, 18 üvegkorongból álló készlete épségben megérkezett a Safran Reoschoz a franciaországi Poitiers-be. A tükörszegmensek öntésére, valamint polírozására, összeállítására és tesztelésére vonatkozó szerződéseket 2017-ben írták alá a német SCHOTT társasággal, valamint a francia Safran Reosc vállalattal, a Safran Electronics & Defense leányvállalatával. Az üvegkorongokat hatosával csomagolják speciális fa szállítóládákba, amelyekből hat fér el egy hagyományos szállítókonténerben. Kifinomult rezgésérzékelők mérik a hirtelen gyorsulásokat vagy ütéseket, amelyek hatással lehetnek a korongokra. A szállítókonténer az első 18 koronggal július 23-án indult el a mainzi (Németország) SCHOTT-ból, és másnap érkezett a Safran Reoschoz. Az ELT üvegkorongjai kis hőtágulású Zerodur® [1] kerámialapból készültek, kör alakúak, átmérőjük 1,5 méter, vastagságuk pedig körülbelül 5 centiméter. A korongok hátoldala sík, az elülső oldaluk konkáv. Az üvegkorongok háromféle típusban készültek, kissé eltérő alakú elülső felülettel attól függően, hol lesz majd a szegmens végső helye a főtükörben. A főtükör első szegmenseit a SCHOTT ...