Közlemények

2020. július 6.: Az ESO az őt befogadó országgal, Chilével fennálló tudományos együttműködési programjának kiterjesztése érdekében egy évente feltöltésre kerülő pénzügyi alapot hozott létre és kezeli azt. Az alap célja a csillagászattal és a technológiai fejlesztéssel kapcsolatos tudományterületek támogatása Chilében. Irányító testületének tagjait az ESO és a chilei kormány delegálja, utóbbi a külügyminisztérium energia- és kutatásfejlesztési ügyekkel, valamint innovációval foglalkozó részlegén keresztül, de részt vesznek benne a Chilei Nemzeti Kutatási Ügynökség és a Chilei Csillagászati Társaság képviselői is, feladatuk pedig az alap által támogatandó programok értékelése és kiválasztása az alábbi területeken: · ESO-támogatás chilei egyetemi intézetek csillagászati posztdoktori programjainak finanszírozásához. · Hosszabb, de legfeljebb három hónapos kutatóutak pénzügyi támogatása posztdoktori és magasabb beosztású kutatók számára chilei egyetemi intézetekben. · Oktatói állások pénzügyi támogatása chilei egyetemi intézetekben legfeljebb kétéves időtartamra. · A csillagászat chilei népszerűsítését és oktatását célzó programok fejlesztésének és terjesztésének pénzügyi támogatása. · Csillagászati műszaki fejlesztési programok pénzügyi támogatása. · A fenti ...

2020. június 25.: A csillagászok távcsöveikkel kísérelnek meg távoli bolygórendszerek mélyére pillantani, hogy felfedhessék kialakulásuk, fejlődésük titkait, és összehasonlíthassák azokat a sajátunkkal. Néha azonban lehetőségük nyílik arra, hogy ezeket a távoli rendszereket otthonunkhoz sokkal közelebb tanulmányozhassák, jelesül amikor csillagközi látogatók teszik tiszteletüket a Naprendszerben. A Naprendszerbe a csillagközi térből érkezett és ilyen objektumként elsőként regisztrált 1I/‘Oumuamua és 2I/Borisov is az újságok címoldalára került. Világszerte teleszkópok sokasága, köztük az ESO VLT távcsőegyüttese kezdte el követni a csillagközi látogatók mozgását, hogy kiderüljön, honnan érkezhettek, és megválaszolhassák a mivoltukra vonatkozó kérdéseket. Az ESOcast sorozat ezen részében számos, a csillagközi vándorok észlelése során felvetődött kérdésre igyekszünk választ adni, például a következőkre: Milyen az összetételük? Hogyan keletkezhettek? Olyanok-e, mint a Naprendszerünk üstökösei vagy kisbolygói? Végül pedig azt, hogy milyen információval szolgálhatnak más bolygórendszerekről. Az ESOcast soron következő epizódjai elérhetők az iTunes- és YouTube-csatornáinkon is. További ESOcast-részek itt érhetők el. Itt található információ arról, hogyan nézhetjük különböző ...

2020. június 18.: Elérhető az ESO 2019-es éves jelentése. A kiadvány az ESO adott évben végzett tevékenységeit mutatja be, amely többek között a következőket tartalmazza: Az ESO tudományos műhelyeinek eredményei, csak néhány példát kiragadva: az első kép egy nagy tömegű fekete lyuk árnyékáról, az exobolygókutatás úttörő eredményeiről, valamint arról, hogy földi távcsövek segítségével hogyan tanulmányozták minden eddiginél részletesebben a kisbolygók alakját és tulajdonságait. Az ESO élvonalbeli chilei obszervatóriumai tevékenységeinek összegzése: a 2019-es év nagyon különleges volt a La Silla Obszervatórium számára, hiszen felavatásának 50. évfordulóját ünnepelte. A jubileum ünnepi hangulatát fokozta, hogy a résztvevők egy ritka csillagászati eseménynek, teljes napfogyatkozásnak is szemtanúi lehettek. A legfrisebb újdonságok az ALMA (Atacama Large Millimeter/submillimeter Array) antennarendszerrről és az ELT-ről (Extremely Large Telescope – Rendkívül Nagy Távcső). Az ESO munkatársi gárdájával és infrastruktúrájával kapcsolatos újdonságok, valamint az Értékelő Bizottság javaslatai. A kiadvány szabadon letölthető és nyomtatott változata hamarosan megrendelhető lesz az ESO digitális áruházában (ESOshop).

2020. június 5.: Az ESO Rendkívül Nagy Távcsövéhez (ELT) tervezett nagy teljesítményű METIS képalkotó kamera és spektrográf az ESO németországi Garchingban működő központjában sikerrel szerepelt az ún. tervvázlat-áttekintésen. A METIS (Mid-infrared ELT Imager and Spectrograph, ELT középinfravörös képalkotó kamera és spektrográf) a távcső hatalmas tükre által gyűjtött fényt teljes egészében kihasználva fogja keresni a választ széles, a Naprendszer objektumaitól a legtávolabbi aktív galaxisokig ívelő területet átfogó tudományos kérdésekre. A METIS különösen alkalmas lesz a csillagok életciklusának tanulmányozására, az éppen megszületett objektumoktól és protoplanetáris korongoktól kezdve az életük vége felé járó idős csillagokig bezárólag. Az ELT a világ legnagyobb, az optikai és a közeli infravörös tartományban működő távcsöve lesz, amikor várhatóan az évtized közepe körül megkezdi az észleléseket. 39 méter átmérőjű főtükrének és fejlett adaptív optikai rendszerének köszönhetően felbontása hatszor jobb lesz, mint a Webb-űrtávcsőé. A METIS a kivételes paramétereket felmutató teleszkóp által nyújtott minden előnyt ki fog használni, adaptív optikai rendszere pedig ...

2020. május 27.: Az ESO távcsövei és csillagászai mind azon munkálkodnak, hogy válaszokat kapjanak a világegyetemmel kapcsolatos jelenlegi legalapvetőbb és legfontosabb kérdéseinkre, hogy minél mélyebben megértsék az univerzum működését, még úgy is, hogy a világegyetem 95 százaléka rejtve marad a műszerek elől. Minél távolabbra tekintünk, minél több felfedezést teszünk csúcstechnológiás műszereinkkel, annál jobban megértjük a világegyetemet, az azt irányító fizikai törvényeket. De még rengeteg dolgot nem tudunk a világunkról. Az új megfigyeléseket a korábbi elméletekkel összevetve néha meglepő és szürreális ellentmondásokkal szembesülhetünk világegyetemünk működésével kapcsolatban, az univerzum összetételétől a párhuzamos világegyetemek lehetőségének kérdésein át az idő valódi természetéig. Ebben az ESOcast epizódban a leglenyűgözőbb paradoxonok közül tízet járunk körbe. Áttekintjük továbbá az ellentmondások inspirálta további kérdéseket, melyek elvezethetnek bennünket a világegyetem mélyebb megértéséhez. Az új ESOcast epizódokra feliratkozhatunk az iTunes-on és a YouTube-on is. A korábbi epizódok szintén elérhetőek. Az angol nyelvű ESOcast videókhoz több nyelven elérhetőek feliratok ...

2020. május 11.: Megjelent az ESO negyedévente megjelenő folyóirata, a Messenger legfrissebb száma. Fedezze fel az ESO legújabb híreit az új műszerektől kezdve a legfrissebb tudományos felfedezésekig! A tartalomból: Az Értékelő Bizottság 2018 évi beszámolója: H.-W. Rix A SPHERE lerántotta a leplet a kisbolygóöv legnagyobb aszteroidáiról: P. Vernazza és munkatársai Az ASPECS felmérőprogram: M. Aravena és munkatársai Letölthető pdf formátumban vagy látogassa meg a Messenger oldalát, hogy feliratkozzon és megkaphassa ingyenesen, nyomtatott formában. A termék az ESOshopban is elérhető. Igazolja vissza szeptember 10-ig ESO Messenger előfizetését a nyomtatott kiadásra. Kérjük tartsa meg a borítékot, amikor megkapja – további részleteket a Messenger hátoldalán talál.

2020. április 24.: Létrejött a megállapodás az Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) utolsó vevőegységeinek legyártásáról és üzembe helyezéséről. Az ESO partnerségével működtetett ALMA a rádióhullámok milliméteres és szubmilliméteres elektromágneses hullámhossztartományában vizsgálja a világegyetemet. Az ALMA 66 antennájának mindegyike több rendkívül érzékeny rádióvevő-egységgel van felszerelve, amelyek az elektromágneses spektrum mikrohullámú tartományának egy-egy keskeny szeletében érzékenyek. Az új vevőegységek az úgynevezett 2-es hullámsávban (Band 2), a 2,6–4,5 mm hullámhossztartományban fognak működni. Egy prototípus-egység sikeres tesztjeit követően az ALMA vezető testülete hozzájárult a gyártás-előkészítő fázis megkezdéséhez. Ebben a lépésben hat vevőegységet fognak elkészíteni. Ha minden rendben megy, akkor ezeket a teljes készlet gyártása követheti, amiből majd a 66 antenna mindegyikére fog jutni vevőegység. Az utolsó fázist azonban meg kell előznie az első új egységek minőségvizsgálatának, valamint a nagyobb sorozatú gyártási kapacitás biztosításának. Az új vevőegységekkel az ALMA még az eddigieknél is sokoldalúbb tudományos berendezéssé fog válni. A csillagászok eszköztára fontos mérési lehetőségekkel bővül majd a csillagok ...

2020. április 9.: Bár a tudományos megfigyelések az ESO chilei megfigyelőhelyein szüneteltek a múlt hónapban, a távcsöveinkkel eddig gyűjtött adatok még évekkel később is segítik a csillagászat tudományának fejlődését. Egy nemrég megjelent tanulmány szerint egyedül a 2019-es évben ezernél is több az ESO-távcsövek adataira alapuló tudományos közlemény jelent meg. A végeredményhez legnagyobb mértékben az ESO Chilében működő Paranal Obszervatóriumának VLT távcsőegyüttese és annak interferométere, a VLTI járult hozzá. 2019-ben összesen 597 tudományos közleményt publikáltak a két műszerpark adatai alapján. A legtermékenyebb egyedi műszerek a UVES, a MUSE és az X-shooter voltak, amelyek egyenként száznál is több cikkhez szolgáltattak adatokat. Az ESO zászlóshajója által 2019-ben elért legfontosabb eredmények közül kettő: az első, Napunkhoz hasonló csillag maradványa körül keringő óriás gázbolygó felfedezése, és neutroncsillagok összeolvadásának következményeként létrejött nehézelem első detektálása. Az ESO Paranalon működő további távcsövei, a VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy, Optikai és Infravörös Égboltfelmérő Távcső) és a VST (VLT Survey ...

2020. március 31.: 2020. április 1-jétől lehet jelentkezni az ESO által támogatott 2020-as nyári AstroCamp csillagásztáborba. A Portói Egyetem Csillagászati Intézete által szervezett fizikai és csillagászati témájú tudományos ifjúsági program, az AstroCamp célja a kíváncsiság felébresztése és a kritikus gondolkodás ösztönzése. A tábort 2020. augusztus 9. és 23. között rendezik meg egy nyugalmas, a városi pezsgéstől távoli helyszínen. A programokat 42 ország, köztük az összes ESO-tagország, valamint Kanada és az Egyesült Államok legfeljebb három évvel az egyetem megkezdése előtt álló középiskolásainak szánják. A 2020-as AstroCamp nyilvános bemutatója február 22-én volt. A bemutató videó itt érhető el. A különböző hátterű résztvevők két kurzust fognak elvégezni, amelyek mindegyike előadásokból, feladatokból és végül vizsgából áll. Ezenkívül számos további program is tarkítja az eseményt: Szabad szemes és távcsöves észlelés a kitűnő éjszakai égbolt alatt, többek között a Perseidák meteorraj megfigyelése; Skype konzultáció különböző országok csillagászaival és fizikusaival; Számítógépes adatfeldolgozási gyakorlat a világ vezető távcsöveinek megfigyeléseivel; Szabadidős programok, ...

2020. március 9.: Frissítés (2021. január 20.): Az ESO Garchingban és Vitacurában található telephelyein a járvány terjedésével kapcsolatban bevezetett biztonsági intézkedések február végéig érvényben maradnak. A németországi központban az ESO munkatársainak azon többsége, akik ezt meg tudják tenni, február 28-ig továbbra is otthonról dolgoznak, míg az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont legalább február 14-ig zárva marad. Chilében, Vitacurában egy adott napon legfeljebb csak a munkatársak 40%-a jelenhet meg a munkahelyén. Az ESO obszervatóriumai, a Paranal, az APEX és La Silla a tudományos célú megfigyelések folytatása mellett továbbra is „korlátozott működési” módban maradnak. Az ESO partnerségével üzemeltetett ALMA Obszervatórium folytatja az újraindítási terv végrehajtását, a tudományos célú észlelések várhatóan márciusban kezdődnek újra. Az ALMA menedzsmentje bejelentette a távcsőidő-pályázatok frissítését is, amelyek az ALMA Obszervatórium honlapján érhetők el. Frissítés (2020. december 1.): Az ESO garchingi központjára érvényes, a járvány németországi terjedésével kapcsolatos biztonsági intézkedések továbbra is érvényben maradnak. A központ munkatársainak nagy ...

2020. február 19.: Az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének (Extremely Large Telescope, ELT) M1 jelű főtükre a chilei Atacama-sivatagban jelenleg fejlesztés alatt álló forradalmi csillagászati eszköz legfontosabb része. A 39 méter átmérőjű tükör túl nagy ahhoz, hogy egyetlen üvegdarabból készüljön, így összesen 798 darab hatszögletű elemből fog állni, mindegyik nagyjából 5 centiméter vastag és 1,4 méter átmérőjű lesz. A 798 szegmens (valamint néhány további darab) elkészítése, amelyek egyetlen óriási tükörként működnek majd együtt, hogy példátlan csillagászati adatokat szolgáltassanak, olyan mérnöki kihívás, amelynek mérföldköveit érdemes megünnepelni. Az M1 szegmensei a németországi SCHOTT vállalatnál kezdték életüket, mint Zerodur® lapok. Ezeknek a kerámialapoknak rendkívül alacsony a hőtágulási tényezője. A tükörszegmensek öntését és mechanikai megmunkálását követően átszállították őket a SCHOTT-ból a francia Safran Reosc vállalathoz. Az első 24 szegmens éppen a Safran Reoscnál várja a polírozást. Polírozó létesítmény nyílik Poitiers-ben A Safran Reosc az M1 több mint 900 szegmensének hatékonyabb polírozása és tesztelése céljából kifejlesztett az ELT számára ...

2020. február 11.: A mai napon, a Nők és Lányok a Tudományban Nemzetközi Napja alkalmával felvillantunk néhányat azokból a lépésekből, amelyeket az ESO tett a sokszínűség és inkluzivitás növelése érdekében, és megmutatjuk, hogy hogyan ünnepli a szervezet ezt a különleges alkalmat. 2020. január 30-án az ESO és az ENSZ Női Tagozata egyetértési nyilatkozatot írt alá az ESO vitacurai irodájában, Santiagoban (Chile), amiben az ESO kiemeli elkötelezettségét a nemek közötti egyenlőség, a diverzitás és inkluzivitás fejlesztése területén. Az ESO és az ENSZ Chilei Női Tagozata együttes erővel népszerűsíti Chilében a fiatal lányok körében a tudományos és mérnöki pályákat, valamint képzési lehetőséget teremt azon hátrányos helyzetű hölgyeknek, akik nem tudták befejezni iskoláikat. Ráadásul az ESO alkalmazni fogja a Nők Szerepének Erősítése alapelveket, amelyek segítségével megszervezi és monitorozza a diverzitás és inkluzivitás terén tett erőfeszítéseit. A megállapodást María Noel Vaeza, az ENSZ Női Tagozatának amerikai és karib-térségi regionális igazgatója és Xavier Barcons, az ESO főigazgatója ...

2020. február 6.: 2020. március 26-án az ESO is részt vesz a németországi Lányok Napja eseménysorozatban, amelynek keretében technológiai cégek, egyetemek és kutatási szervezetek nyitják meg kapuikat a diáklányok előtt, hogy bemutassák nekik a természettudományos és műszaki pályákat, így bátorítva őket, hogy minél többen válasszanak majd foglalkozást a STEM (Science, Technology, Engineering and Mathematics, azaz természettudományok, műszaki tudományok és matematika) területekről. Az események helyszínei korlátozott számú résztvevő fogadására alkalmasak, regisztrálni a Lányok Napja honlapon lehet. A Lányok Napján az ESO bemutatja a náluk folyó munkát, köztük a mindennapi tevékenységeket, például az asztrofizikai kutatást, a mechanikai/optikai tervezést és integrációt, az üzemeltetést és még sok egyebet. A programban a bemutatkozó előadásokon túl helyet kaptak a csillagászattal és tervezéssel kapcsolatos interaktív foglalkozások is. A diákok megismerkedhetnek a csillagászati műszerek építésének, tesztelésének és működtetésének folyamatával, de megtudhatják azt is, hogyan gyűjtik és használják fel az adatokat a csillagászati kutatásban, hogy választ kapjanak az Univerzummal kapcsolatos nagy kérdésekre. ...

2020. február 4.: Elektronikus és nyomtatott formában is megjelent a Tudomány az Iskolában című ingyenes magazin legújabb száma. A természettudományos tárgyakat oktató európai tanároknak szóló folyóirat naprakész információkat közöl a legújabb tudományos eredményekről, oktatási segédanyagokról, tudományos oktatási programokról, emellett inspiráló tudósokkal és tanárokkal készült interjúkkal, könyvajánlókkal és számos más hasznos anyaggal is szolgál. Célja, hogy a tanárok, a tudósok és az európai tudományos oktatás más résztvevői közti kommunikáció bátorításával támogassa a tudomány oktatását. Az aktuális szám tartalmából: az egyik cikkből megtudhatjuk, milyen módszerekkel keresnek Naprendszeren kívüli bolygókat a bolygóvadászok; megismerhetünk az élet kialakulásával kapcsolatos néhány elméletet; az EIRO szekció híreiben pedig a világ leggyorsabb, a lágy röntgensugárzás vizsgálatára készített kameráját tekinthetjük meg. A bemutatott oktatási tevékenységek között van egy érdekes kísérlet nem csak hobbidetektívek számára, amelyben rejtett ujjlenyomatok válnak láthatóvá; egy kísérlet növények termesztésére, mintha a világűrben vagy távoli bolygókon nőnének; valamint egy útmutató arról, honnan tudhatjuk, hogy egy szuperétel szupererőt is jelent-e. ...

2020. február 4.: The Big Science Business Forum 2020 (BSBF2020) is the second such event, intended as a one-stop-shop where European businesses and other stakeholders can learn about future investments and procurements on the part of Europe’s Big Science organisations. The event is organised by an International Organising Committee consisting of 10 Big Science organisations, ESO being one of them. The event will be hosted by the Centre for the Development of Industrial Technology (CDTI), Ministry of Science, Innovation and Universities and CIEMAT - Centro de Investigaciones Energéticas, Medioambientales y Tecnológicas. It takes place from 6 to 9 October 2020 in Granada, Spain. Update 8 October 2020: Given the current situation, the BSBF2020 International Organising Committee (IOC) has decided to postpone the BSBF2020 event to 28 September - 1 October 2021. In the meantime, several webinars are being organised. Big Science is a term that encapsulates the way in which scientific progress increasingly ...

2020. február 3.: Többek között az ESO-val közösen kifejlesztett technológiának köszönhetően a francia CILAS cég nyerte el egy nemzetközi szervezet több millió eurós szerződését. „Nagyon szép példája ez annak, amikor az ESO úgy erősíti képességeit, hogy európai cégekkel közösen fektet be a technológiai kutatásba és fejlesztésbe” – mondja Stefan Ströbke, aki az ESO-ban a deformálható tükrök CILAS-szal együttműködő szakértője. Az ESO ipari partnereként és az adaptív optikai rendszerek úttörőjeként a CILAS az ESO távcsöveinek számos műszeréhez gyártott deformálható tükröket. A modern teleszkópok sok műszere használ beépített adaptív optikai rendszereket, hogy csökkentse a légköri turbulencia okozta hatásokat. Ezen rendszereknek központi elemei a deformálható tükrök: ún. aktuátorok (támasztó- és mozgatókarok, tüskék) segítségével felszínük szükség esetén kis mértékben úgy deformálható, hogy azzal éppen kiegyensúlyozzák a légkör képeket életlenítő torzító hatását. Az európai kutatás és technológiai fejlesztés érdekében, valamint annak biztosítására, hogy a szükséges technológia a saját távcsövei számára is rendelkezésre álljon majd, az ESO 2013 és ...

2020. január 31.: A világ legnagyobb égre szegeződő szeme, az ESO Rendkívül Nagy Távcsöve (Extremely Large Telescope, ELT) a maga nemében úttörő, az Univerzumot eddig soha nem látott részletességgel megmutató, öt tükörből álló optikai rendszerrel lesz felszerelve. A rendszer harmadik, M3 jelű tükre a gyártási folyamat kulcsfontosságú szakaszán jutott túl, amely után a francia Safran Reosc céghez szállították, hogy elvégezzék rajta a végső polírozást. A legmagasabb optikai minőség biztosítása érdekében a gyártási folyamat minden szakaszában a lehető legnagyobb pontosság elérése szükséges, így az ELT tükreinek elkészítése rendkívüli technológiai kihívást jelent. Az M3 tükör nyers pogácsáját a német SCHOTT cég állította elő, a Zerodur® kerámiaüvegből öntött blokk mérete meghaladja a 4 métert, tömege pedig a három tonnát. Az M3 pogácsájának kiöntése és megfelelő alak létrehozása után a SCHOTT a tükröt a Safran Reosc céghez szállította, ahol elvégzik a teljes optikai felületen 15 nm-es pontosságot adó csiszolást és a polírozást. Az M3 az ELT figyelemre ...

2020. január 21.: A kifejezetten az ESO Rendkívül Nagy Távcsövéhez (Extremely Large Telescope, ELT) tervezett első képalkotó műszer, a MICADO fontos mérföldkövet ért el a tervezési felülvizsgálat során. A MICADO konzorcium és egy külsős nemzetközi szakértői munkacsoport egy hetet töltött el az ESO garchingi központjában az eszköz optikájának, mechanikájának, szoftverének, elektronikájának és költségvetési tervének intenzív vizsgálatával, hogy meghatározzák azokat a területeket, amelyek további tervezést igényelnek. A találkozó után a MICADO kutatócsoport megfogalmazta a felülvizsgálat alatt felmerült főbb aggodalmait, és a műszer hivatalosan is átesett az előzetes tervezési felülvizsgálaton. Már folyamatban van egy részletesebb tervezési szakasz, amelyet a terv végső áttekintése és az eszköz számos alkatrészének megépítése követ. A képalkotó és spektrográfiai megfigyelésekhez felszerelt MICADO — Multi-Adaptive Optics Imaging Camera for Deep Observations (multi-adaptív optikai képalkotó kamera mélyég-megfigyelésekhez) — a közeli infravörös tartományban fog képalkotó és spektrográfiai vizsgálatokat végezni korábban nem látott érzékenységgel és pontossággal. A légkör zavaró hatásainak kiküszöbölésére a MICADO két különböző ...

2020. január 9.: A Greenwichi Királyi Obszervatórium, az Insight Investment és a BBC Sky at Night magazinja bejelentette „Az év asztrofotósa 2020” verseny határidőit. A megmérettetés során a kozmoszt bemutató legszebb, leglátványosabb felvételeket keresik, akár több millió fényévre lévő hatalmas galaxisokat, akár a hozzánk közelebbi éjszakai égboltot ábrázoló lenyűgöző, drámai képekről legyen szó. Az ESO a 2020-as versenyt is támogatja egy zsűritag delegálásával a kommunikációval foglalkozó részlegéről (Department of Communication). A 12. alkalommal meghirdetett, hatalmas népszerűségnek örvendő versenyre 2020. január 13-ától jelentkezhetnek az érdeklődők, akik elnyerhetik a 10 ezer fontos fődíjat. A pályázóknak 2020. március 6-áig lesz lehetőségük, hogy legfeljebb tíz, a verseny kategóriáiba illő képet küldjenek be ezen a linken. „Az év asztrofotósa 2020” verseny kilenc fő kategóriája: Sarki fények: Az északi és a déli sarki fényt megörökítő képek; Galaxisok: Mélyég-objektumok a Tejútrendszeren túl, köztük galaxisok, galaxishalmazok és csillagasszociációk; A Hold: Holdfelvételek, köztük holdfogyatkozások és bolygófedések; A Nap: Napfelvételek, köztük napfogyatkozások és ...

2019. december 23.: Online letölthető az ESO negyedéves Messenger című folyóiratának legújabb száma. A kiadványban az ESO legfrissebb hírei olvashatók az új műszerektől a legfrissebb tudományos felfedezésekig. A tartalomból: ELT M4 — A valaha épített legnagyobb adaptív tükör: Vernet és munkatársai. NEAR — Kis tömegű bolygók utáni kutatás az α Centauri rendszerben: Kasper és munkatársai. Tudományos munka a GRAVITY műszerrel: A GRAVITY csapata. Az ESO 2019-es Nyári Fiatal Kutatói Programja: Manara és munkatársai. Töltse le a Messengert PDF formátumban, vagy látogasson el a Messenger honlapjára, ahol hozzájuthat egy ingyenes nyomtatott példányhoz! A nyomtatott példányokat 2020. január 17. után postázzuk. A kiadvány az ESOshop-ban is elérhető.