Közlemények

Subscribe to receive news from ESO in your language!
ann20032-hu — Bejelentések
Jelentős előrelépés történt az ELT-főtükör helyzetbeállítóinak és érzékelőinek tervezési folyamatában
2020. november 24.: Az ESO Rendkívül Nagy Távcsövének (ELT) főtükre (M1) újabb lépéssel került közelebb a megvalósuláshoz, miután véglegesítették határhelyzet-érzékelőinek tervét, de a helyzetbeállítók (aktuátorok) is közelítenek ehhez a mérföldkőhöz. Az érzékelők és az aktuátorok alapvető szerepet játszanak a 39 méteres óriástükör működésében, a lehető legjobb optikai leképezés elérésében. A tervek szerint az ELT még ebben az évtizedben munkába áll a chilei Atacama-sivatagban. Az ELT M1 jelű főtükre 798 vékony, hatszögletű, üvegkerámiából készült elemből áll. A lehető legjobb optikai leképezéshez szükséges tüköralak folyamatos fenntartásához a tükör elemeinek a külső környezeti feltételektől (hőmérséklet, légnyomás, szélviszonyok) függetlenül, a távcső tetszőleges helyzetében összehangoltan kell működniük. Az ezt biztosító mozgató- és érzékelőelemek, az M1 helyzetbeállítói és határhelyzet-érzékelői lehetővé teszik a tükör mindegyik szegmensének egymástól független beállítását, mégpedig nanométeres, azaz a milliméter milliomod részének megfelelő pontossággal, ami kulcsfontosságú a távcső elvárt teljesítőképességének elérésében. Az M1 helyzetbeállítói Az M1 szegmenstámasztói a 798 tükörelem mindegyikét összekapcsolják a főtükör támasztószerkezetével. A ...
Tovább
ann20030-hu — Bejelentések
Hozzáférhetővé váltak az ALMA újrafeldolgozott Vénusz-mérései
2020. november 17.: Mindenki számára hozzáférhetővé váltak a chilei Atacama Large Millimeter/submillimeter Array (ALMA) rádiótávcső-hálózattal a Vénusz bolygóról készült legfrissebb mérések javított, újrafeldolgozott eredményei. Az ALMA tudományos archívumából letölthető megfigyelési adatokat az ESO partnerségével működtetett mikrohullámú műszerhálózat az Egyesült Királyságbeli Cardiff Egyetemén dolgozó Jane Greaves és munkatársai kezdeményezésére, 2019-ben gyűjtötte a Föld testvérbolygójáról. A mérés célja a Vénusz felhőiben gyanított szokatlan foszfin molekula jelenlétének megerősítése volt, miután a csillagászok korábban erre utaló jeleket találtak a Kelet-Ázsiai Obszervatórium Hawai'i szigetén működő James Clerk Maxwell távcsövével (JCMT). A felfedezés jelentős nemzetközi figyelmet keltett, mivel a foszfin molekula egy komoly lehetséges biomarker. A bejelentés nyomán élénk tudományos vita bontakozott ki a világ különböző tájain működő kutatócsoportok között, tüzetes vizsgálat alá vonva az eredeti kutatómunkát, valamint az annak alapját képező megfigyelési adatokat is. E vizsgálatok nyomán az ALMA munkatársai hibát találtak az adatok eredeti feldolgozásában: a Vénusz megfigyelési adataiba egy hamis, műszeres eredetű „fodor” került, ami befolyásolhatta ...
Tovább
Mutasd 1-tól 20-ig 1007-ból?