ann19059-hu — Bejelentések

Télen is tartson velünk: Időutazás – dióhéjban

Új élő planetáriumi bemutató decemberben

2019. november 14.

Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont különleges programmal bővíti idei téli kínálatát, az Időutazás – dióhéjban c. bemutatóval. A decemberben mindössze négy alkalommal műsorra kerülő előadás a tér, az idő és az energia szélsőségeivel megismertető utazásra invitál, amelynek során választ kapunk például a következő kérdésekre: Hogyan viszonyultak az ősi kultúrák az éjszakai égbolt látványához? Hogyan változott meg ez a kapcsolat az Európai Déli Obszervatórium legmodernebb távcsöveinek hatására? Milyen mítoszok, történetek kötődtek az égbolthoz régen, és milyenek ma?

 

Az egyórás planetáriumi műsor alatt hagyjuk, hogy lenyűgözzön bennünket az Univerzum csendes varázsa, ahogyan azt évezredeken át tette az ősi kultúrákban és vallásokban, és teszi ma is, köszönhetően példűul az Európai Déli Obszervatórium (ESO) csillagászainak és mérnökeinek.

A különleges planetáriumi műsor 2019. december 1. és 22. között tekinthető meg. Helyfoglalás ezen a linken.

Az emberiséget mindig elbűvölték az égi jelenségek, akár a minden nap új reményt hozó napfelkelte volt az egy hosszú tél során, akár a három napkeleti bölcsnek utat mutató betlehemi csillag. A hozzájuk kapcsolódó mítoszok sok kultúra és vallás fejlődésére hatottak, de csiholták a tudományos kíváncsiság szikráját is.

 

Az Időutazás – dióhéjban arra biztat, hogy tegyük meg újra az őseink által már megtett lépéseket, és fedezzük fel mi is a lenyűgöző égboltot, az ősi mítoszoktól kezdve az ESO speciális műszereivel elért legújabb felfedezésekig és azok korszerű módszerekkel történt értelmezéséig. Ismerkedjünk meg azzal, hogy a csillagászok és a mérnökök miként terjesztik ki a kutatás határait messze a látható hullámhossztartományon túlra, hogy a sokszínű Univerzumot úgy mutathassák be nekünk, ahogyan azt korábban elképzelni sem lehetett.

 

Induljon hát az Univerzum szélsőségeit felfedező űrhajónk! Soha ne felejtsünk el azonban visszapillantani parányi kék bolygónkra, az űr végtelenjének eme oázisára, a Földre!

További információ

Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont a nagyközönség számára épült élvonalbeli csillagászati és oktatási centrum az ESO München melletti Garchingban működő központjában. A központban kapott helyet Németország, Ausztria és Svájc legnagyobb döntött planetáriuma, valamint egy interaktív, a csillagászat és az ESO lenyűgöző világát bemutató kiállítás, amely az eljövendő generációk figyelmét igyekszik felhívni a bennünket körülvevő világ megértésének és értékei méltánylásának fontosságára. Minden tartalom angol és német nyelven is hozzáférhető. A kiállítás ingyenesen, előzetes bejelentkezés nélkül látogatható. A planetáriumi műsorok megtekintése, a tárlatvezetések és egyéb tevékenységek regisztrációhoz és elektronikus jegyvásárláshoz kötöttek. További részletek a supernova.eso.org honlapon.

  

Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és Heidelbergi Elméleti Tanulmányok Intézete (HITS) együttműködéséből született. Az épület a német Klaus Tschira Alapítvány (KTS) adományából jöhetett létre, amelynek az üzemeltetését az ESO vállalta.

 

Az ESO Szupernóva támogatói: a LOR Alapítvány, az Evans & Sutherland, a Sky-Skan és az Energie-Wende-Garching.

 

KTS

A Klaus Tschira Alapítványt (Klaus Tschira Stiftung – KTS) a névadó Klaus Tschira (1940–2015) fizikus és SAP társalapító hozta létre 1995-ben. Ez Európa egyik legnagyobb magánfinanszírozású non-profit alapítványa. Az alapítvány elősegíti a természettudományos, matematikai, valamint számítástechnika kutatásokat, és igyekszik növelni e területek elismertségét is. Az alapítvány elkötelezett az oktatás támogatásában is, az óvodától kezdve az általános és középiskolákon keresztül egészen az egyetemekig és kutatóintézetekig. Az alapítvány élen jár a tudományos ismeretek átadásában, és támogatja a fejlesztéseket, valamint az elért eredmények közérthető bemutatását is.

HITS

A Heidelbergi Elméleti Tudományok Intézetét (Heidelberg Institute for Theoretical Studies – HITS gGmbH), ami egy non-profit kutatóintézet, Klaus Tschira (1940–2015) fizikus és SAP társalapító, valamint a Klaus Tschira Alapítvány hozta létre 2010-ben. A HITS alapkutatásokat folytat a természettudományok, a matematika és a számítástechnika területén, különös tekintettel a nagy adatbázisok feldolgozására és analízisére. A kutatási területei a molekuláris biológiától az asztrofizikáig terjedő kört ölelnek fel. A HITS részvényesei a HITS alapítvány (a KTS leányvállalata), a Heidelbergi Egyetem és a Karlsruhei Műszaki Egyetem (Karlsruhe Institute of Technology, KIT). A HITS együttműködik még más egyetemekkel és kutatóintézetekkel, valamint ipari partnerekkel is. A HITS fő finanszírozója a HITS Alapítvány, amelynek bevételei a Klaus Tschira Alapítványtól származnak. Legfontosabb külső finanszírozók a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF), a Német Kutatási Alap (DFG) és az Európai Unió.

ESO

Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelő helyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb, látható hullámhossztartományban üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső. A világ legnagyobb égboltfelmérő teleszkópja, a VISTA az infravörös hullámhossztartományban működik, míg a VLT Égboltfelmérő Távcső az optikai hullámhosszak legnagyobb dedikált égboltfelmérő műszere. Az ESO vezető résztvevő az ALMA- együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39-méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.

Linkek

·      Az ESO Szupernóva honlapja

·      Az ESO Szupernóva programja

·      Az ESO Szupernóva adatlapja (PDF)

·      Az ESO Szupernóva támogatása

About the Announcement

Id:ann19059

Képek

"Időutazás – dióhéjban" poszter
"Időutazás – dióhéjban" poszter