ann19048-hu — Bejelentések

Van-e élet a Földön kívül az Univerzumban?

Új planetáriumi műsor az ESO Szupernóva programjában

2019. szeptember 30.

Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont programjának legújabb eleme, az „Odaát – Naprendszeren kívüli világok keresése” című műsor bemutatja azokat az erőfeszítéseket, amelyeket az emberiség az élet idegen bolygókon felbukkanó nyomainak megtalálása érdekében tesz, hogy kideríthessük, vajon az Univerzumban az élet megjelenése szabály vagy inkább kivétel. Kíváncsi vagy arra, hogy a tudomány hogyan szárnyalta túl a képzeletet, melyik exobolygókat fedeztük fel elsőként, és hogyan keressük azokat manapság? Akkor még ma foglald le a helyedet a 2019. október 28-án német és angol nyelven induló műsorra!

Az emberiség évezredeken keresztül azt gondolta, hogy a Föld a Világegyetem középpontja. Kíváncsiságunknak, képzelőerőnknek és a felfedezés vágyának köszönhetően ma már tudjuk, hogy a csillagok körül keringő bolygók egyáltalán nem kivételes objektumok a kozmoszban. A Nap is csak egy galaxisunk, a Tejútrendszer sok száz milliárd átlagos csillaga közül.

A világ legnagyobb távcsöveivel egyre többet és többet tudunk meg az Univerzumról. Amit eddig találtunk, az a tudósok és a tudományos-fantasztikus irodalom képviselőinek legvadabb várakozásait is felülmúlta. A legtöbb csillagnak van bolygója – úgy tűnik, hogy sokkal gyakoribbak, mint azt gondoltuk.

Az „Odaát – Naprendszeren kívüli világok keresése” az emberi kíváncsiság történetét meséli el, amely évezredeken át hajtott bennünket előre, hogy új és távoli világokat fedezzünk fel, hogy keressük az élet szokatlan és különleges formáit, amelyek talán ott rejtőznek az Univerzum rejtélyes messzeségeiben.

Tudj meg még többet az idegen világok már-már zavarba ejtő sokszínűségéről a Svájci Közlekedési Múzeum Planetáriuma, valamint az NCCR PlanetS és az Európai Déli Obszervatórium együttműködésében létrejött produkcióból, amely teljes kupolás mozgóképeket és kifinomult animációkat vegyítve mutatja be a Naprendszeren kívüli világok lenyűgöző birodalmát.

A műsor hossza kb. 50 perc, 10 éves kortól kezdve bárkinek ajánlott. A jegyek 5 euróba kerülnek és online is foglalhatók.

További információ

ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont

Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont a nagyközönség számára épült élvonalbeli csillagászati és oktatási centrum az ESO München melletti Garchingban működő központjában. A központban kapott helyet Németország, Ausztria és Svájc legnagyobb döntött planetáriuma, valamint egy interaktív, a csillagászat és az ESO lenyűgöző világát bemutató kiállítás, amely az eljövendő generációk figyelmét szeretné felhívni a bennünket körülvevő világ megértésének és értékei méltánylásának fontosságára. Minden tartalom angol és német nyelven is hozzáférhető. Az oktatási programunk ingyenes. További részletek a supernova.eso.org honlapon.

Az ESO Szupernóva Planetárium és Látogatóközpont az Európai Déli Obszervatórium (ESO) és Heidelbergi Elméleti Tanulmányok Intézete (HITS) együttműködéséből született. Az épület a német Klaus Tschira Alapítvány (KTS) adományából jöhetett létre, amelynek az üzemeltetését az ESO vállalta. Az ESO Szupernóva támogatói: a LOR Alapítvány, az Evans & Sutherland, a Sky-Skan és az Energie-Wende-Garching.

KTS

A Klaus Tschira Alapítványt (Klaus Tschira Stiftung – KTS) a névadó Klaus Tschira (1940–2015) fizikus és SAP társalapító hozta létre 1995-ben. Ez Európa egyik legnagyobb magánfinanszírozású non-profit alapítványa. Az alapítvány elősegíti a természettudományos, matematikai, valamint számítástechnika kutatásokat, és igyekszik növelni e területek elismertségét is. Az alapítvány elkötelezett az oktatás támogatásában is, az óvodától kezdve az általános és középiskolákon keresztül egészen az egyetemekig és kutatóintézetekig. Az alapítvány élen jár a tudományos ismeretek átadásában, és támogatja a fejlesztéseket, valamint az elért eredmények közérthető bemutatását is.

 

HITS

A Heidelbergi Elméleti Tudományok Intézetét (Heidelberg Institute for Theoretical Studies – HITS gGmbH), ami egy non-profit kutatóintézet, Klaus Tschira (1940–2015) fizikus és SAP társalapító, valamint a Klaus Tschira Alapítvány hozta létre 2010-ben. A HITS alapkutatásokat folytat a természettudományok, a matematika és a számítástechnika területén, különös tekintettel a nagy adatbázisok feldolgozására és analízisére. A kutatási területei a molekuláris biológiától az asztrofizikáig terjedő kört ölelnek fel. A HITS részvényesei a HITS alapítvány (a KTS leányvállalata), a Heidelbergi Egyetem és a Karlsruhei Műszaki Egyetem (Karlsruhe Institute of Technology, KIT). A HITS együttműködik még más egyetemekkel és kutatóintézetekkel, valamint ipari partnerekkel is. A HITS fő finanszírozója a HITS Alapítvány, amelynek bevételei a Klaus Tschira Alapítványtól származnak. Legfontosabb külső finanszírozók a Szövetségi Oktatási és Kutatási Minisztérium (BMBF), a Német Kutatási Alap (DFG) és az Európai Unió.

ESO

Az ESO a legfontosabb kormányközi csillagászati szervezet Európában, és messze a legeredményesebb földfelszíni csillagászati obszervatórium az egész világon. Tizenhat tagország támogatja: Ausztria, Belgium, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Finnország, Franciaország, Hollandia, Írország, Lengyelország, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Svájc és Svédország. Ezt a sort egészíti ki az ESO obszervatóriumainak befogadóországaként Chile, valamint stratégiai partnerként Ausztrália. Az ESO ambiciózus programjának fő célkitűzése hatékony földi megfigyelő műszerek tervezése, kivitelezése és működtetése annak érdekében, hogy a csillagászok élvonalbeli fontos tudományos felfedezéseket tehessenek. Az ESO vezető szerepet játszik csillagászati együttműködések elősegítésében és szervezésében. Az ESO három világszínvonalú megfigyelő helyet tart fenn Chilében. Ezek: La Silla, Paranal és Chajnantor. Paranalon üzemel a Nagyon Nagy Távcső (VLT), a világ legkorszerűbb, látható hullámhossztartományban üzemelő csillagászati obszervatóriuma, és két égboltfelmérő távcső. A világ legnagyobb égboltfelmérő teleszkópja, a VISTA az infravörös hullámhossztartományban működik, míg a VLT Égboltfelmérő Távcső az optikai hullámhosszak legnagyobb dedikált égboltfelmérő műszere. Az ESO vezető résztvevő az ALMA- együttműködésben, ami jelenleg a legnagyobb létező csillagászati projekt. Mindezeken túl épül már a Paranalhoz közeli Cerro Armazones tetején az ESO 39-méteres Rendkívül Nagy Távcsöve (ELT) is. Ez lesz a világ „égre néző legnagyobb szeme”.

Linkek

·      Az ESO Szupernóva honlapja

·      Az ESO Szupernóva programja

·      Az ESO Szupernóva támogatása

About the Announcement

Id:ann19048

Képek

„Odaát” poszter (angol változat)
„Odaát” poszter (angol változat)