ann19019-hu — Bejelentések

Továbbra is az ESO a legeredményesebb földi obszervatórium

2019. április 3.

2018. újabb sikeres év volt az ESO kutatói számára. A szervezet ebben az évben is megtartotta vezető helyét a világ obszervatóriumainak eredményességi rangsorában. Az ESO obszervatóriumai továbbra is a legmagasabb színvonalat képviselik a csillagászati kutatások terén. A 2018-as évben megjelentetett 1093 tudományos cikkel az ESO túlszárnyalt minden más földi és világűrbeli obszervatóriumot is.

Az ESO tudományos teljesítményéhez az intézet zászlóshajója, a Paranal-hegyen működő VLT (Very Large Telescope – Nagyon Nagy távcső)/VLTI (VLT Interferométer) járult hozzá a legnagyobb mértékben. 2018-ban összesen 618 tudományos közlemény dolgozta fel ennek a távcsőegyüttesnek a megfigyelési adatait. A VLT legeredményesebb műszere az UVES volt 139 cikkel, amit szorosan követ az X-shooter, a MUSE és a FORS2.

A Paranal Obszervatórium további távcsövei is jelentős mértékben járultak hozzá az ESO 2018-as tudományos eredményességéhez, különösen a VST (VLT Survey Telescope – VLT Égboltfelmérő Távcső) és a VISTA (Visible and Infrared Survey Telescope for Astronomy – Optikai és Infravörös Csillagászati Égboltfelmérő Távcső). Ez a két eszköz 48 és 105 publikációval gazdagította az ESO éves eredményét.

Az ESO La Silla Obszervatóriumának távcsövei továbbra is jelentős eredményeket produkálnak; 2018-ban ezek adataira támaszkodva 236 cikk jelent meg. Tudományos szempontból La Silla kiemelkedő műszere 2018-ban a HARPS exobolygó-vadász spektrográf volt – az obszervatórium publikációinak több mint fele, 120 közlemény köszönhető neki. A HARPS adatokat felhasználó tudományos cikkek száma évről évre növekszik, jelezve az eszköz mind nagyobb jelentőségét az exobolygó-kutatás izgalmas és gyorsan fejlődő szakterületén belül is.

Az ESO az ALMA és az APEX [1] [2] obszervatóriumok jelentős tagszervezete, amelyek 2018-ban szintén bámulatos évet zártak. Az ALMA európai műszeridejéből származó tudományos közlemények száma az előző évihez képest 24%-kal növekedve 2018-ban 189-re ugrott. Így mára a 2012-ben indult európai ALMA megfigyelésekre támaszkodó összes közlemény száma elérte a 650-et. Az APEX továbbra is eredményes, amit alátámaszt a 2018-ban közölt 78 tudományos cikk, amivel már 680-nál jár a 2006 óta a műszernek köszönhetően összesen megjelentetett publikáció száma.

Az összes 2018-as közleményt összeadva láthatjuk, hogy az ESO továbbra is a csillagászati kutatások élvonalában található. Bár a különböző obszervatóriumok különféleképp számítják az éves publikációk számát, és így az összehasonlítás nem egyszerű, ám az látható, hogy az ESO jelenleg a világ legeredményesebb obszervatóriuma. A mutatószámok jelzik az ESO kimagasló hozzájárulását a világon folyó csillagászati kutatásokhoz, és rávilágítanak, hogy milyen komoly és szerteágazó kutatómunka zajlik az egyes obszervatóriumok méréseire támaszkodva. A statisztikai adatokat az ESO Könyvtára és Információs Központja által évente megjelentetett Basic ESO Publication Statistics [3] című kiadvány közli az ESO Telescope Bibliography (telbib) adatbázis alapján. A telbib tartalmazza az ESO műszereinek adataira támaszkodó összes referált folyóiratcikket [4]. Az ESO nagy hangsúlyt fektet arra, hogy összegyűjtse az összes ilyen közleményt, így a telbib lényegében teljesnek tekinthető.

Egyes grafikonok interaktív változatai online is elérhetőek [5]. Ezek az ábrák az adatokat 1996-ig visszamenőleg tartalmazó telbib adatbázis egészén alapulnak. A grafikonok révén a publikációs történet számos vetülete áttekinthető, például az ESO műszereit felhasználó tudományos publikációk számának növekedése, vagy az archív adatok felhasználása.

Linkek

[1] Az ALMA obszervatóriumot az ESO, az Amerikai Egyesült Államok National Science Foundation (NSF) ügynöksége és Japán National Institutes of Natural Sciences (NINS) ügynöksége üzemelteti a Chilei Köztársasággal együttműködésben. Az ALMA obszervatóriumot az ESO részéről a tagállamai, az NSF a National Research Council of Canada (NRC) és a National Science Council of Taiwan (NSC) ügynökségekkel, valamint az NINS a tajvani Academia Sinica (AS) és a Korea Astronomy and Space Science Institute (KASI) intézetekkel együttműködve hozták létre.

Az ALMA publikációs adatbázisát az ESO, a National Radio Astronomy Observatory (NRAO) és a National Astronomical Observatory of Japan (NAOJ) könyvtárai közösen vezetik. A telbib adatbázis tartalmazza az ALMA összes partnerintézményének műszeridejében történt megfigyelésein nyugvó tudományos közleményt is, ám – hacsak azt külön nem jeleztük, – az ESO statisztikáiba csak az ESO műszeridejéből származó adatokat felhasználó cikkeket számítottuk bele.

[2] Az APEX a Max-Planck-Institut für Radioastronomie, az Onsala Space Observatory és az ESO együttműködésében üzemel az ALMA távcsőegyüttes közvetlen közelében, a chilei Atacama-sivatag Chajnantor-fennsíkján. A telbib tartalmazza APEX-től származó összes publikációt, ám – hacsak azt külön nem jeleztük, – az ESO statisztikáiba csak az ESO műszeridejéből származó adatokat felhasználó cikkeket számítottuk bele.

[3] Az ESO 2018-as publikációs statisztikáit a Basic ESO Publication Statistics (DOI 10.18727/docs/1) című kiadvány ismerteti.

[4] Telbib tudnivalók és hozzáférés az adatbázishoz.

[5] Interaktív telbib statisztikák.

Usage of ESO Images, Videos, Web texts and Music