Very Large Telescope

A világ legfejlettebb, látható tartományban működő csillagászati obszervatóriuma

The ESO Very Large ArrayA Very Large Telescope (VLT) Európa legnagyobb földi megfigyelő rendszere. A világ legfejlettebb optikai távcsőrendszere négy darab, egyenként 8,2 méter átmérőjű teleszkópból és egyenként négy, 1,8 méter átmérőjű, mozgatható segédtávcsőből áll. Ezek a távcsövek együtt dolgozva egy hatalmas „interferométert”, ez az ESO Very Large Telescope Interferometer, ami a csillagászok számára 25-ször nagyobb felbontást kínál, mint az egyes távcsövekkel külön-külön elérhető. A távcsövekbe érkező fénysugarakat a VLTI összetett, felszín alatti tükrös rendszerével kombinálják, ahol a műszerekbe a fénysugaraknak 1/1000 mm-es pontossággal kell beérkezniük. Ezzel a precíz rendszerrel milliívmásodperces felbontást lehet elérni. Ekkora teljesítménnyel el lehetne különíteni egy, a Hold távolságában lévő autó két fényszóróját.

A 8,2 méter tükörátmérőjű távcsövek egyenként is működnek. Egy ilyen távcsővel egy óra expozíciós idő mellett 30 magnitúdós égi objektumokat is meg lehet örökíteni. Ez azt jelenti, hogy 4 milliárdszor halványabb objektumokat is tanulmányozhatunk, mint amiket a szemmel látni lehet.

A távcsövek külön-külön az Antu, a Kueyen, a Melipal és a Yepun nevet kapták. Bővebb információért és a nevek jelentéseiért kattintson ide.

A VLT-ről több információ a VLT Whitebookban érhető el (angolul). Ezt a könyvet a tervezés és az építés alatt folyamatosan frissítették egészen 1998 májusáig, amikor a VLT megkezdte működését. A Whitebook sok dokumentumot és cikket tartalmaz, és az a távcsövek befejezése óta már nem frissül.

A távcsövek és műszereik

A VLT műszerhasználati programja az eddigi legnagyobb és legösszetettebb programja, amit egycsillagsázati obszervatóriumnál alkalmaznak. A távcsövekkel nagyfelbontású képeket lehet készíteni, az adaptív optikai rendszer javítja a kamerák és a spektrográf képminőségét, mellyel akár több objektumról is lehet egyszerre spektrumot felvenni a extrém ultraibolya tartománytól (300 nm) kezdve a közép-infravörös (24μm) hullámhosszakig.

A négy Unit Telescope

A 8,2 méter átmérőjű távcsövek egy-egy kompakt, légkondicionált épületben találhatók, amelyek a távcsővel szinkronban forognak. Ez a koncepció minimalizál minden kellemetlen hatást a megfigyelésekre, mint amilyenek például a légköri turbulenciák a távcső körül, amelyek hőmérsékletváltozás és légmozgás hatására alakulhatnak ki.

Az első teleszkóp, az Antu, 1999. április 1-én kezde meg működését. Ma már mind a négy teleszkóp és a négy segédteleszkóp is üzemel.

The ESO Very Large Array












Kattintson a képre egy VLT környéki virtuális túrára!

Az Auxiliary Teleszkópok

Bár a négy, 8,2 méter átmérőjű teleszkóp interferomáterként (VLTI) is működtethető, ezeket a távcsöveket általában olyan észlelésekhez használják, melyekhez az interferométer üzemmódra nincs okvetlenül szükség. Összességében a VLT négy nagy távcsöve az esztendőnek csak egy kis részében van “összekapcsolva” interferométerként. Azonban négy kisebb teleszkópot is építettek a helyszínen – ezekkel az ún. Auxiliary Teleszkópokkal (AT) egész évben lehetséges a VLTI megfigyelések folytatása.

A VLT vitathatatlanul nagy hatást gyakorolt a megfigyelő csillagászatra. Ez a legtermékenyebb obszervatórium, ami számos publikáció alapjául szolgált. A VLT megállás nélkül folytatja a felszínről végzett megfigyeléseket. Az újkori felfedezések élvonalában jár, többek között először fényképezett le közvetlenül egy exobolygót (eso0428), de vizsgálja még a Tejútrendszer középponti fekete lyuka körül keringő csillagok mozgását (eso0846) és a gammavillanások (GRB) visszfényét is.

A VLT Hotel Residencia egy építészeti szempontból is különleges szálló a Paranal-hegy lábánál. A szálló A Quantum csendje c. James Bond-filmben szolgált háttérül.

A VLT vitathatatlanul komoly hatással volt csillagászati ismereteinkre, és az ESO-t az egyik leghatékonyabb földfelszíni csillagaszati kutató együttműködéssé tette. Ez bolygónk talán legproduktívabb csillagászati távcsöve, melynek eredményei alapján átlagosan naponta egy peer reviewed publikáció születik. Sok témakörben elsőként ért el komoly eredményt, köztük hozzá kapcsolódik az első közvetlenül megörökített exobolygó felvétele (eso0428), sikerült egyes csillagok mozgását követnie a Tejútrendszer centrumában lévő szuper-nagytömegű fekete lyuk körül (eso0846), és rögzíteni az eddigi legtávolabbi gammavillanás utófénylését.

Tudta-e a VLT-ről?
Amikor a csillagászok két távcsővel egyszerre rögzítik egy távoli objektum sugárzását és interferometriás mérést végeznek, pontosabban tudják a kérdéses objektum távolságát megállapítani, mint egyetlen távcsővel. A módszer alapja ahhoz hasonló, mint ahogy a két fülünk az által felfogott hanghullámok közötti különbség alapján agyunk az objektum irányát segít megbecsülni.

Részletesebb leírást a technológiai oldalainkon olvashatnak.

További képek és videók az ESO multimédia archívumában láthatók.

Trailer del VLT

A VLT a Google Térképen


Váltás nagyobb képre