ALMA

Kozmikus származásunk kutatása

Artist impression of the Atacama large Millimetre ArrayA chilei Andokban, Chajnantor fennsík magaslatán az Európai Déli Obszervatórium és nemzetközi partnerei közösen építik az ALMA-t, az Univerzum leghidegebb objektumainak sugárzását vizsgáló eddigi legkorszerűbb távcsövet. A vizsgálandó sugárzásnak a hullámhossza 1 mm körüli, az infravörös és a rádióhullámok közötti tartományt jelent, ezért milliméteres és szubmilliméteres sugárzásnak is nevezik. Az ALMA a jelenlegi legnagyobb futó földi csillagászati műszerfejlesztési projekt.

Mi a szubmilliméteres csillagászat?

Az elektromágneses sugárzás ezeken a hullámhosszakon a csillagközi tér óriási hideg felhőiből, valamint az Univerzum legtávolabbi és legfiatalabb galaxisaiból érkezik, ahol a hőmérséklet csak néhányszor tíz fokkal magasabb az abszolút nullánál. A csillagászok a molekulafelhők kémiai és fizikai összetételét tanulmányozhatják – vagyis azokat a gázból és porból álló sűrűbb régiókat, ahol új csillagok születnek. Az Univerzum e régiói gyakran sötétek és átlátszatlanok a látható fény számára, de feltűnően ragyognak a spektrum milliméteres és szubmilliméteres hullámhosszú tartományában.

Miért épült az ALMA a magas Andokban?

Artist impression of the Atacama large Millimetre ArrayA milliméteres és szubmilliméteres sugárzás ablakot nyit a titokzatos hideg Univerzumra, de az űrből érkező jeleket szinte teljesen elnyeli a Föld atmoszférájában található vízgőz. Az ilyen típusú csillagászati teleszkópoknak magas, száraz helyeken kell épülniük, mint például a Föld egyik legszárazabb területeként ismert, a San Pedro de Atacamatól mintegy 50 km-re keletre, Észak-Chilében található, 5000 méter magas Chajnantor fennsík. Itt építik az ALMA-t is, az egyik legmagasabban lévő csillagászati obszervatóriumot.

A csillagászoknak az észleléshez a létező legalkalmasabb területet kellett megtalálniuk, ám bonyolult feltételek mellett kell üzemeltetniük az obszervatóriumot. Chajnantor több mint 750 méterrel feljebb található, mint a Mauna Kea csillagvizsgálói, és 2400 m-rel magasabban, mint a Cerro Paranalon lévő VLT (Very Large Telescope).

Az ALMA egy egyedülálló, forradalmian új kialakítású, elkészültekor össesen 66 darab, a 0,3-3,6 mm-es hullámhossztartományban működő távcsőrendszer. A fő antennasornak 50 db 12 méteres antennája lesz, melyek ún. interferométerként egyetlen hatalmas rádiótávcsőként dolgoznak együtt. Ezeket 4 db 12 méteres, és 12 db 7 méteres antenna egészíti ki. A 66 db ALMA antenna különböző konfigurációkba képes elrendeződni, az egyes antennák közötti maximum távolság 150 méter és 16 km között változtatható; így az ALMA felbontása („nagyítása”) tulajdonképpen állíthatóvá válik a vizsgált objektumnak megfelelően. Példátlan érzékenységgel, a Hubble Űrtávcsövénélnél akár tízszer jobb felbontásban less képes vizsgálni milliméteres és szubmilliméteres tartományban az Univerzumot, mérései nagyszerűen egészítik majd ki a VLT rendszer felvételeit.

Az ALMA a legnagyobb teljesítményű távcső a hideg Univerzum, a molekuláris gáz- és porfelhők, valamint a „Nagy Bumm” maradványsugárzásának megfigyeléséhez. Az távcsőrendszer tanulmányozni fogja a csillag- és bolygórendszerek, a galaxisok és akár magának az életnek a távolilehetőségét. Ezáltal a kutatók részletes képet kaphatnak a Naprendszer közelében lévő gázfelhők születő csillagairól, bolygóiról, és kideríthetik a hozzávetőleg 10 milliárd évvel ezelőtti állapotukat mutató távoli galaxisok kialakulását a megfigyelhető Univerzum peremén, vagyis az ALMA kozmikus származásunk legfontosabb kérdéseire segíthet megtalálni a választ.

Az építkezés 2013-ban fejeződik be, de korai tudományos megfigyelések a már felépült antennákkal 2011-ben megkezdődtek.

Az ALMA program Európa, Észak-Amerika, a Távol-Kelet, valamint Chile együttműködésében valósul meg. Az ALMA pénzügyi hátterét Európából az ESO, Észak-Amerikából az amerikai NSF (National Science Foundation) és a kanadai NRC (National Research Council), valamint a Távol-Keletről a taivani NSC (National Science Council) és AS (Academia Sinica), illetve a japán NINS (National Institutes of Natural Sciences) biztosítja. Az ALMA építéséért és üzemeltetéséért az ESO mellett Észak-Amerikából az AUI (Associated Universities) által irányított NRAO (National Radio Astronomy Observatory), Ázsiából a NAOJ (National Astronomical Observatory of Japan) felel. A zavartalan munkát a fenti intézmények szakembereiből álló testület, a JAO (Joint ALMA Observatory) biztosítja.

További információért látogasson el az ALMA oldalára!

További képek és videók az ESO multimédia archívumában láthatók.

Az ALMA Planetarium Show

A „Kozmikus származásunk nyomában” egy lenyűgöző show, melyből megismerhetjük az ALMA-t, a jelenleg létező legnagyobb csillagászati beruházást. Látogasson el a www.cosmicorigins.org honlapra!

ALMA Trailer